A magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag a magas vérnyomás étrendjében, Magnéziumhiányos állapotok és a pótlás
Tartalom
Alumínium[ szerkesztés ] Az ásványi anyagok nagy része nem jelent veszélyt az egészségre, de ez alól kivétel lehet az alumínium. Nyomokban minden élő szervezetben megtalálható, ám mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy van-e bármilyen élettani szerepe. Az emberi szervezetbe került alumínium nagyrészt kiürül.
Hirdetés A B6-vitamin elősegíti a magnézium felszívódását, ezért ajánlják a szakemberek az együttes fogyasztást.
Van olyan feltevés, mely szerint a szervezetbe jutott alumínium agykárosodást okozhat, és súlyosbíthatja például az Alzheimer-kórtám ezt sokan vitatják. Alumíniumot adnak az asztali sóhoz, hogy megakadályozzák a sókristályok összetapadását.
Kis mennyiségben előfordulhat ez az elem a csapvízben is, minthogy a víztisztításhoz alumínium-szulfátot használnak. Az alumínium-hidroxid számos savlekötő tablettának alkotórésze, s jelentős mennyiségű alumínium kerülhet az alumíniumedényben elkészített savanyúságba, befőttbe és más savas élelmiszerekbe.
Cink[ szerkesztés ] Testünk minden szövetében van cink - ez az elem számos enzim lényeges alkotórésze. Szükség van rá a sejtek örökítő anyaga, a DNS megkettőződéséhez, az RNS-molekulák létrejöttéhez és a fehérjeszintézishez.
12 ásvány, ami nélkül nem tud élni…
Különösen fontos szerepet játszik a petefészek és a here fejlődésében - a cinkhiány gyermek- és serdülőkorban hátráltatja és a nemi fejlődést. Szükséges az immunrendszer hatékony működéséhez is, olyannyira, hogy már kismértékű hiánya is növeli a fertőzések kockázatát; különösen fontos tehát az idősebbek és a betegek számára, akik védtelenebbek egy sor fertőzés ellen.
Cink hiányában romlik az étvágy és az ízérzékelés. A szürkületi látáshoz, valamint az alkohol lebontásához szintén szükség van rá, de cinket igényelnek a szabad gyököket tartalmazó enzimek is.
A cinkmérgezés ritka, és eddig csak olyanoknál fordult elő, akik nagy mennyiségben szednek cinktartalmú kiegészítő készítményeket.
Jakab István - Az egészség új mátrixa, avagy hogyan kezdjünk új életet
Az egészséges, változatos étrend önmagában is kielégíti a szervezet napi cinkszükségletét. A legtöbb cink a a magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag a magas vérnyomás étrendjében, különösen az osztrigában van. A gabonaszemekben is van cink, de állati fehérjékből, húsból, tojásból és tejtermékekből könnyebben felvehető.
Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a gabonafélékben a cink jórészt az őrlés során kárba vesző külső rétegekben található, másrészt hogy a gabonaszemek rostanyagában levő fitát a fitinsav sója gátolja több ásványi anyag felvételét, így a cinkét is. A vegetáriánus és vegánus étrenden élőknek éppen ezért cinkpótlásra lehet szükségük.
Higany[ szerkesztés ] A higany erősen mérgező elem, a vele való tartós érintkezés idegrendszeri károsodást okozhat. Az emberi szervezetben számottevő élettani szerepe nincs. Súlyosan károsítja az agyat, de árt a vastagbélnek és a vesének is, továbbá fejlődési rendellenességeket idézhet elő, kihullanak tőle a fogak, az idegek elfajulnak, és izomremegés is felléphet.
Felvetődött, hogy a fogorvosok által használt higanytartalmú amalgám káros lehet, ám ezt az aggályt az idősebb orvosok és fogorvosok többsége nem osztja, minthogy a fogtöméshez használt amalgám csak igen lassan oldódik.
Fémionok a szervezetben
Sok mai fogorvos előnyben részesíti a higanymentes anyagokat. Már mg higany-klorid is okozhat mérgezést, de ez a mennyiség szorosa annak, amit az átlagos napi étrend tartalmaz. Az ipari országok szennyezett tengereiből származó kagylókban és rákokban azonban veszedelmesen sok lehet a higany, mert felhalmozzák szervezetükben a nehézfémeket.
A legtöbb országban szigorú szabályok rögzítik a tengeri állatok nehézfémtartalmának felső határát. A tényleges értékeket rendszeresen ellenőrzik, így a tengeri élelmiszerek nehézfémtartalma miatt nincs ok különösebb aggodalomra.
Kalcium[ szerkesztés ] A tejtől és a sajttól kezdve a szardínián át a sötétzöld levélzöldségekig számtalan élelmiszerben van kalcium. A szervezet természetes szabályozórendszerének köszönhetően fölös mennyiségű kalcium ritkán van a vérben, akkor is csak valamilyen betegség vagy D-vitamin túladagolás következtében.
Ha viszont a szervezetnek több kalciumra van szüksége, mint amennyit az étrend biztosít, a hiányt a csontozatból pótolja. Terhesség idején a táplálék kalciumtartalmának nagyobb hányada szívódik fel, kalciumpótlásra tehát nincs szükség, ha a terhes nő kiegyensúlyozott étrenden él.
A napi kalciumszükséglet mg, ami például két pohár tej kalciumtartalmának felel meg. Terhes nőknek azonban nem ajánlott túl sok teát, kávét, búzakorpát és sót fogyasztani, mert ezek egyrészt gátolják a kalcium felszívódását, másrészt fokozzák annak kiürítését a szervezetből. Az oxálsavat tartalmazó élelmiszerek pl. Kalciumra az idegek és az izmok működéséhez is szükség van. Kalciumkészítményeket szokás fölírni izomgörcsökre, valamint a hát és a csontozat öregedéssel járó bajainak ízületi panaszok, reuma, csontritkulás ellenszereként.
Mire jó a magnézium?
A csontritkulás a csontszövet mennyiségének csökkenése, ami törékennyé teszi a csontokat. Különösen nőknél gyakori, a változás kora után. A kalciumhiány gyakran D-vitamin-hiánynak tulajdonítható, és gyermekeknél angolkórt okozhat.
A jelenlegi hazai táplálkozási szokások mellett ez az érték 2,0—2,5, amelynek csökkentését zöldség, főzelékfélék és gyümölcsök fogyasztásának növelésével, továbbá a konyhasóbevitel mérséklésével lehet elérni.
Jellemző tünetei az óláb vagy ikszláb és a tyúkmell, amelyet a csontok gyengesége okoz. Felnőtteknél csontlágyulás jelentkezhet, ennek tünete a csontfájás, az izomrángás és a gerincoszlop torzulása. Kálium[ szerkesztés ] A sejtek, idegek és izmok kálium hiányában nem láthatnák el feladatukat. A kálium a nátriummal együtt fenntartja a sejtek és szövetek folyadék - és ionháztartásáta szívműködést, és szabályozza a vérnyomást.
Káliummal ellensúlyozható a túlzott nátriumbevitel káros hatása pl. Alapvető szerepet játszik ez az elem az idegingerületek továbbításában is.
A szervezet hosszú távú és tökéletes működéséhez azonban sosem elég egyetlen anyag, hanem az összes aránya a fontos, és az általuk szabályozott folyamatok egyensúlyának fenntartására kell törekedni. Nem szabad eltolni egy-egy anyag túlzott bevitelével és egy másik elhanyagolásával a normális arányokat egyik vagy másik irányba. Törekedjünk tehát az egyensúlyra, hogy elkerüljük a hiánybetegségeket!
A vér káliumszintjét a hormonok pontosan szabályozzák. A káliumfelesleg rendes körülmények között a vizelettel kiürül. A vesebetegek azonban nem tudnak megszabadulni a többletkáliumtól, ezért nekik kerülniük kell a káliumban gazdag ételeket. Ha a vér káliumszintje túl magas, szívritmuszavar és szívelégtelenség léphet fel, de levertség és izomgyengeség is jelentkezhet.
Magnézium - a nélkülözhetetlen ásványi anyag
A káliumhiány korai jele a közömbösség, zavartság, gyengeség, nagyfokú szomjúságérzet. Ilyenkor is felléphet szívritmuszavar. Káliumot a legtöbb növényi eredetű élelmiszer tartalmaz, de legjobb forrásai az avokádó, a kemény héjú gyümölcsök, a magvak, hüvelyesek, teljes kiőrlésű lisztek, aszalt gyümölcsök, valamint a paradicsom, burgonya, banán, narancs. Króm[ szerkesztés ] A megfelelő krómbevitel különösen cukorbetegeknél fontos, ez az ásványi anyag ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a sejtek cukorfelvételét elősegítő inzulinszerű anyagok kifejthessék hatásukat.
Ne hagyd, hogy a fáradtság győzzön!
Hasonlóképpen szerepet játszik a króm a vér zsír- és koleszterinszintjének szabályozásában. A krómhiány emelheti a koleszterinszintet. Jó krómforrás a sörélesztő, minden teljes kiőrlésű gabonaféle, a tojássárgája, a sajt és a melasz. Magnézium[ szerkesztés ] A magnézium főként a csontok alkotóelemeként tölt be fontos szerepet, de része van az idegingerületek továbbításában és az izom-összehúzódás folyamatában is.
A magnéziumhiány és a túladagolás tünetei
Fontos komponense mintegy 90 enzimnek. A kokarboxiláz és a koenzim-A alkotórészeként közreműködik a táplálék energiává alakításának folyamatában. A magnéziumhiány ritka, de cukorbetegek, valamint felszívódási zavarokban, lisztérzékenységben és bizonyos vesebetegségekben szenvedők szervezetében a magnézium szintje alacsony lehet. Ha a betegség súlyos hasmenést is okoz, izomgörcsökhöz vagy görcsrohamokhoz vezethet.
Francia kutatók vizsgálták a magnéziumhiány és a szívritmuszavarok esetleges kapcsolatát, de a tényleges összefüggést még klinikai kísérleteknek kell alátámasztaniuk. Az emberi szervezet igen hatékonyan szabályozza a magnéziumszintet.
A napi 2 g-on felüli mennyiség már nem szívódik fel. Ha viszont nem jut a szervezetbe elég magnézium, a belekből szinte a teljes mennyiség felszívódik, s a vizelettel kiürített mennyiség is csökken. Magnéziumot nagyon sok élelmiszer tartalmaz; a kiegyensúlyozott étrend fedezi a szükségletet. Fontos magnéziumforrások a teljes kiőrlésű lisztek, az aszalt füge, a kemény héjú gyümölcsök, a hüvelyesek és a zöld levélzöldségek. Mangán[ szerkesztés ] Más mikroelemekhez hasonlóan a mangán is számos feladatot lát el.
Jelenléte alapvetően fontos egy sor enzimrendszer működéséhez, különösképpen azokéhoz, amelyek a porcok szintézisében játszanak szerepet. Alkotóeleme a mangán bizonyos, a szabad gyökökkel szemben védő enzimeknek is. Szükség van rá a pajzsmirigyhormon- nemihormon- koleszterin- és inzulintermeléshez, valamint a glükóznak a májban való raktározásához és a csontozat egészséges fejlődéséhez.
Az élelmiszerek - különösen a növényi eredetűek - mangántartalma attól függ, mennyi mangán volt a talajban, ahol a növény termett. A kemény héjú gyümölcsök, a barna rizs, a Graham-kenyér, a hüvelyesek és a gabonapelyhek jó mangánforrások. Mangánhiányt az emberi szervezetben még nem észleltek. A mangánmentes étrenden tartott laboratóriumi állatoknál csontdeformitások léptek fel. Nincs arra vonatkozó adat, hogy az étrendi mangán túlzott bevitele veszélyt jelentene az egészségre.
Ólom[ szerkesztés ] Az ólomszennyezés káros az egészségre. A fém szájon át, illetve a pora-gőzei belégzésével történő szervezetbe jutását gyerekeknél összefüggésbe hozták a magatartászavarokkal és a gyenge tanulmányi eredményekkel. Régebben épült házakban az ólomból készült vízvezetékek ólommal szennyezhetik az ivóvizet, különösen olyan vidékeken, ahol a víz lágy.
Gyakran a rézcsöveket is ólomtartalmú anyaggal forrasztják össze. A szennyeződéshez elég, ha a víz egész éjszaka az ólomcsőben áll.
Az ólomszint már azzal is jelentősen csökkenthető, ha reggel, az első használat előtt egy-két percre jól kieresztjük a vizet.
Minthogy az ólom könnyebben oldódik fel a meleg vízben, mint a hidegben, ezért ólomcsöves háztartásban főzéshez is ajánlott mindig hideg vizet használni. Réz[ szerkesztés ] A réz sok enzimnek, például a szabad gyökök okozta károsodás ellen védő szuperoxid-diszmutáznak is fontos összetevője.
Nagy szerepe van a szerveket támasztó és azokat elválasztó kötőszövetek kialakulásában - az inakban, porcokban és csontokban viszonylag nagyobb mennyiségben van jelen. A réz nemcsak a csontozat fejlődése szempontjából jelentős, hanem azért is, mert elősegíti a vasnak a táplálékokból való felvételét. A réz hiánya vashiányos vérszegénységhez vezethet, ugyanis a réz teszi lehetővé az elraktározott vaskészletek felhasználását a vörösvérsejtek képződésekor. Szerepe van a bőr és a haj színét meghatározó festékanyag, a melanin előállításában is.
Sok réz található a májban, rákban, kakaóban, kemény héjú gyümölcsökben és gombákban; sok más élelmiszerben is jelen van, bár egyenlőtlen eloszlásban. Rézhiány ritkán fordul elő, leginkább koraszülötteknél, rosszul táplált a magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag a magas vérnyomás étrendjében idült hasmenéstől szenvedő csecsemőknél, vagy azoknál, akik felszívódási betegségben szenvednek.
Vas[ szerkesztés ] A hemoglobinnaka test minden részébe oxigént juttató vörösvérsejtek festékanyagának felépítéséhez elengedhetetlenül fontos a vas. A súlyos vashiány - azaz a vérszegénység - jele a légszomj és a szapora légzés, mert ilyenkor a szív kénytelen gyorsabban pumpálni a vért, a tüdő pedig igyekszik fokozni a szervezet oxigénfelvételét.
Vasra van szükség egy másik oxigénszállító fehérje, az izmokban található mioglobin előállításához is. A férfiak és nők vasszükséglete eltérő.
- Vegetatív-vaszkuláris dystonia magas vérnyomás esetén
- Magnézium - a nélkülözhetetlen ásványi anyag
- A kezelőorvos jóváhagyásával.
A nőknek az első menstruációtól a változás koráig csaknem kétszer annyi étrendi vasra van szükségük, mint a férfiaknak. A vas tartós hiánya vashiányos vérszegénységhez vezethet, aminek tünete a szaporább légzés mellett a fertőzésekre való fokozott hajlam és a fáradékonyság, illetve 2 fokos magas vérnyomás és egy medence, de árulkodó jele a sápadt bőr is.
A vegetáriánusoknál viszonylag gyakran lép fel vashiány.
- Nyomás magas vérnyomás esetén 2 fok
- A magnézium napi szükséglete 1.
- 12 ásvány, ami nélkül nem tud élni… - Meggyógyulnék blog
- Élelmiszer-kémia | Digitális Tankönyvtár
- A nélkülözhetetlen magnézium Magnéziumra mindenkinek szüksége van, legyen akárhány éves.
- Milyen teszteket kell elvégezni a magas vérnyomás esetén
- A magnéziumhiány és a túladagolás tünetei
A legjobb vasforrások az állati belsőségek, különösképpen a máj és a vese, de terhes vagy fogamzás előtt álló nők ne fogyasszanak májat, mert túl sok A-vitamin és káros anyag juthat belőle a szervezetükbe. Vas található még a húsfélékben, szardíniában, tojássárgájában és a sötétzöld levélzöldségekben. Heveny vasmérgezés leginkább akkor lép fel, amikor a gyerekek a vaspótló tablettákat édességnek nézik, és megeszik. Vasmérgezés veszélyének vannak kitéve a vasraktározási betegségben hemokromatózis szenvedők is.
Ez a viszonylag gyakori öröklődő betegség ezer ember közül háromnál fordul elő, s máj- illetve szívbetegségeket okoz; ha nem ismerik fel, halálos. Ritka esetekben, amikor a szervezetben hosszú időn át halmozódik a vas, sziderózisnak nevezett vasmérgezés következhet be. Ez az állapot gyakori vérátömlesztés nyomán is kialakulhat, sőt, egyes adatok szerint akkor is, ha valaki tartósan vaskádban érlelt szeszes italt fogyaszt.
