Fűtésszerelés

Hosszú távon bizonyított szabványosított rendszer

A réz az egyetlen, ma is használt csőszerelési anyag, mely évezredek óta megbízhatóan szállítja a vizet. Első ismert használata egészen i.e. 2 750-ig nyúlik vissza, amikor Egyiptomban, az Abusir melletti templomban használtak rezet vízvezetésre. A római kori réz csővezeték rendszerek ép részei a mai napig megtekinthetők Pompeiinél és Herculaneumnál, azokban a városokban, melyeket a Vezúv kitörése pusztított el i.sz. 79-ben.

A 20. században a réz a fűtési és vízellátási rendszerek elsőszámú anyagává vált, a színvonal mércéjét olyan magasra állítva, amit a versenytárs anyagok csak próbálnak megközelíteni. A réz megbízhatóságát sok évtizeden keresztül bizonyították rézcsővel szerelt európai otthonok milliói, és így joggal szerezte meg a legjobb csőanyagnak járó elismerést.

Az épületgépészeti rézcsövek gyártását és alkalmazásának feltételeit Magyarországon is harmonizált európai szabvány szabályozza, mégpedig az MSZ EN 1057:2006+A1 „Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra” című csőszabvány. Ezen szabvány szerint gyártott csövek és a megfelelő szabvány (MSZ EN 1254-1, -7) szerinti idomok gyártótól függetlenül felhasználhatók, egymással csereszabatosak, így  az anyagválasztás kritériumai egyszerűsödnek, az anyagok a kereskedelmi forgalomban egyszerűbben szerezhetők be, és évtizedek múlva is lehetőség lesz a meglévő rendszer átalakítására, bővítésére. Ez egyes, gyártónként eltérő méretű, anyagminőségű, kötéstípusú versenytárs anyagoknál problémás lehet, hiszen ki garantálja, hogy az adott gyártó évtizedek múltán is jelen lesz a piacon termékeivel? A rézcső és fittinggyártók igen!

1_kep.jpg

Rézcsövek tekercsben MSZ EN 1057:2006+A1 szabvány szerint

Fűtési rendszerek rézcsővel

A rézcsövek előnyei a fűtéstechnika területén is egyértelműek. Több évtizedre szóló, kipróbált megbízhatóság, korrózióállóság, a csövek nem öregszenek, tulajdonságuk idővel nem változik. Mivel a csövek anyaga homogén (tiszta réz), és nem rétegelt, nem lép fel az anyaghatárok mentén feszültség (pl. a különböző hőtágulási együtthatók miatt), ebből kifolyólag sem károsodhat az anyag. A csövek jól viselik a magas hőmérsékletet, ellenállnak a szabályzás esetleges hibájából adódó hirtelen hőmérsékletemelkedésnek is, várható élettartamukat ez a legkevésbé sem befolyásolja. A műanyagcsövek esetén a maximális hőmérséklet minden esetben meg van adva, a termék az ettől magasabb értékre jelentős élettartam csökkenéssel reagálhat.

Állékonyságuknak, kis falvastagságuknak és alacsony hőtágulásuknak köszönhetően a rézcsövek falon kívül is szerelhetők, esztétikusak, kis helyigényű a rendszer. A rézcső garantáltan oxigéndiffúzió-mentes, és az is marad örökre! A csövek falán az oxigén nem tud a rendszerbe diffundálni, így a kazán acélköpenye vagy az osztó-gyűjtő védve van a korróziótól.

Kötésmódok

A rézcsövek köthetők oldható és oldhatatlan kötésekkel. Oldható kötéseket (menetes, roppantógyűrűs) akkor használunk, ha egy későbbi időpontban a kötést oldani kell, mint például szivattyúknál, csaptelepeknél vagy hőcserélőknél, amikor azokat javítani vagy karbantartani kell. Egyéként oldhatatlan kötéseket alkalmazunk, a fűtéstechnikában ezek a lágy- és keményforrasztás, présidomos és a gyorscsatlakozós kötés.

Kapilláris forrasztás

A forrasztás termikus eljárás anyagok olyan fajta kötésére, amelynek során olvasztással a forraszanyag folyékony fázisa keletkezik. A kötendő alapanyag (esetünkben a réz, a vörösöntvény vagy sárgaréz) olvadáspontját a hőmérséklet ebben az esetben nem éri el. Amint a folyékony forraszanyag a forrasztási résbe hatol, a réz és a forraszanyag atomjai helyet cserélnek (diffúzió). A kötendő rézfelület átmeneti tartományában így olyan ötvözeti réteg képződik, amelynek szilárdsága nagyobb, mint a forraszanyagé. A cső és az ahhoz illeszkedő forrasztható idom egymásba tolva, nagyon szűk, kapilláris rést képez. Ha mindkettőt folyadékba merítjük, a folyadék a nehézségi erő ellenében a résbe felfelé szívódik, ezt nevezzük kapilláris hatásnak, és csak akkor lép fel, ha a rés megfelelően szűk.

2_kep.jpg

A lágy- és keményforrasztás hőmérséklettartománya

A kemény-és lágyforrasztás megkülönböztetése a munkahőmérséklet alapján történik. A munkahőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél a felhasznált forraszanyag megfolyik, bevonja a felületet és köt.  Miután a felhasznált forraszanyagnál különböző elemekből álló ötvözetekről van szó, a forraszanyag olvadáspont tartománnyal rendelkezik, vagyis a tiszta fémekkel ellentétben nincs meghatározott olvadáspontja. A munkahőmérséklet a forraszanyag felső olvadáspontjának közelében van. A keményforrasztásnál a munkahőmérséklet 450°C fölött (jellemzően 630°C és 890°C között, lágyforrasztásnál 450°C alatt (220°C -250°C) helyezkedik el.

Különböző munkahőmérsékletekkel a forrasztott kötés különböző mechanikai tulajdonságai is adódnak. A keményforrasztott kötés nagyobb nyírószilárdságot eredményez, és magasabb üzemi hőmérsékletet tesz lehetővé, mint a lágyforrasztott kötés. A kémény és félkemény rézcsövek lényegében elvesztik keményforrasztás során szilárdságuk egy részét, miután a magas munkahőmérséklet révén kilágyulnak.

Az épületgépészetben a forraszanyag olvadási tartományát és biztonsági tényezőt figyelembe véve 110°C a határ: a szállítandó közeg hőmérsékletének ezen értéke alatt forraszthatunk lágyan, felette mindenféleképpen a keményforrasztás ajánlott.

A leggyakrabban alkalmazott lágyforraszok az MSZ EN ISO 3677:1999 szerint gyártott Sn97Cu3 (olvadási tartománya 230°C-250°C) és az Sn97Ag3 (olvadási tartománya 221°C-230°C). A keményforraszok (MSZ EN ISO 17672:2010 szerint) lehetnek ezüsttartalmúak (Ag134, Ag244, Ag145) ill. foszfortartalmúak (CuP179, CuP279). Foszfortartalmú forraszanyag és réz-réz forrasztásnál nem szükséges folyósítószert alkalmazni.

A folyósítószer arra szolgál, hogy oxigénmentes forrasztási felületet kapjunk, és a forrasztási folyamat alatt ezt meg is tartsuk. Ennek segítségével a forrasztás hőmérsékletén a forraszanyag befutja a forrasztási felületet, megfolyik, és az anyaggal kötést képez. Abból a célból, hogy a rézcső belső felülete is bevonódjon, a forrasztási felületet fémfényesre kell tisztítani. Mechanikus tisztítás mindig szükséges, azonban nem elég, mert a forrasztási folyamat során a levegő oxigéntartalma miatt az oxidréteg újraképződne. Ennek elkerülésére használják a folyósítószert.

Présidomos kötés

A présidomos kötést lágy, félkemény és kemény csöveknél egyaránt alkalmazhatjuk. Teljes idomsorozat áll rendelkezésre a rézcsövek kötésére a 12-től 108 mm-ig terjedő átmérőtartományban. A idomok rézből vagy vörösöntvényből készülnek, csatlakozó idomként menetes végű présidomok kaphatók. A kereskedelemben különböző présidom rendszereket kínálnak, amelyek kontúrjaik alakja szerint különböztethetők meg, és figyelni kell a megfelelő présszerszám alkalmazására. A fűtéstechnikában a fekete O-gyűrűvel ellátott idomot használjuk, amely tartósan terhelhető 110°C hőmérsékletig és 16 bar nyomásig, hő- és öregedésálló, valamint ellenálló a mechanikai terheléssel szemben.

A fűtésszerelésre vonatkozó legfontosabb szabályok

Fűtés esetén 1mm alatti falvastagság is megengedett (pl. 15×0,8mm), sőt élvonalbeli európai csőgyártók kínálatában megjelent a vékonyfalú (0,3-0,5mm), lágy (R220) külső felületén műanyagbevonattal ellátott, tekercsben (akár 100m) kapható legújabb típusú rézcső, amely kiválóan hajlítható, gyorsan, présidomokkal szerelhető. Fűtési területen alkalmazható radiátorbekötésre és felületfűtésekre egyaránt.

3_kep.jpg

Rézcsövek felületfűtési alkalmazásra

Különösen ügyelni kell a csövek hőszigetelésére. Ez elvégezhető utólagosan a szigetelés felhelyezésével, illetve előreszigetelt rézcsövek alkalmazásával. Az előreszigetelt rézcső előnye, hogy kisebb külső átmérővel tudja elérni ugyanazt a szigetelőhatást. A tervező és a szerelő egyaránt gondosan kell, hogy kiegyenlítse a hőtágulásokat. Ez történhet előregyártott kompenzátorok beépítésével, ill. az irányváltásokban. Fűtés esetén nincs folyási szabály. Zárt rendszer esetén a rézcső és pl. az acélradiátor szabadon összeépíthető (átmeneti fémből pl. bronzból készült csatlakozóval). Az acél korróziója ebben az esetben azért nem lép fel, mert a vízben minimális a szabad oxigén jelenléte. Vakolat illetve padló alatti szerelésnél ajánlott műanyagbevonatos rézcsövet használni. A bevonat megvédi a rézcsövet a korrozív vakolattól, és bizonyos hőtágulást is engedélyez.

A felületfűtésekről az alábbi linkeken olvashat bővebben:

Padlófűtés

Falfűtés

Share >

wl_2.jpg
Hatékony falfűtés a magasabb komfortért és a költségmegtakarításért A rézcsövekkel kivitelezett falfűtés megérkezett! Működési elve és hatékonysága a már bevált megoldáson alapszik: az alacsony hőmérsékletű felületfűtésen, mint amilyen a padlófűtés is. A változatos fűtésmegoldások hozzájárulnak az otthon energiahatékonyságához és értékes többletet adnak az alacsony energiafelhasználású épületek működtetéséhez. A legtöbb tervhez jól alkalmazkodnak, gazdaságosságukat pedig az alacsony működési hőmérsékletnek és a réz kiváló hővezetőképességének köszönhetik. A rézcsöves falfűtési rendszerek továbbá nagyban hozzájárulnak a belső tér komfortjához és levegőminőségéhez amellett, hogy a réz tartósságának és tömörségének köszönhetően hosszú évekig, a karbantartás igénye nélkül üzemelnek.
2014/10/10
Szerelési segédlet
szerelesi_cover.jpg

A kiadvány ismerteti a szakszerű rézcsöves szereléstechnológia során alkalmazható anyagokat, ismerteti a különböző kötések megengedett alkalmazási területeit, valamint útmutatást ad a víz, fűtés, gáz, fűtőolaj és sűrített levegő rendszerek szerelése folyamán betartandó szabályokra.

T-idom
Keresztmetszetszűkülés: különböző technológiájú és anyagú csővezetékek hidraulikai ellenállásának összehasonlításakor nem elég a csővezetékeket alapul venni, figyelni kell, hogy az idomok ellenállás tényezője mekkora. A réz előnye a műanyaggal szemben jelentős lehet!
2015/02/26
A videó bemutatja a szakszerű rézcsőszerelés menetét (lágy- és keményforrasztás, présidomos kötés, gyorskötő csőidom). Az oktatófilm része a szakiskolák számára kifejlesztett oktatási csomagunknak, kiegészíti a "Szakszerű rézcsőszerelés - Oktatási program középszintű szakiskolák részére" című kiadványunkat.