Padlófűtés

A felületfűtések általános előnyei

A padlófűtés története egészen az ókori Római Birodalom idejére vezethető vissza, az emberek már akkor is nagyra értékelték a hősugárzás biztosította kellemes klímát. A légfűtés (hipokausztum), amit padló-, esetleg falfűtésként alakítottak ki, általában minden lakó- és középületben megtalálható volt. Padlófűtés esetén a járófelületet sűrűn elhelyezett, körülbelül 60 centiméter magas kőoszlopok tartották, melyek között a felmelegített levegő keringett. A falfűtésnél a meleg levegő vezetését a faltestben elhelyezett, majd kívülről elburkolt négyszögletes égetett agyagcsövekben oldották meg.

A felületfűtések elve azóta sem változott, csak ma már víz kering a csövekben, azonban az a tény, hogy az ember számára a legjobb hőérzetet a felületfűtések sugárzó hője biztosítja máig helytálló. Közérzetünk egy adott helységben attól függ, milyen a környezetünkből felvett és az oda leadott hőmennyiség egyensúlya. Ha túl sok hőt sugárzunk környezetünk felé, akkor fázunk. Ha a kilégzéssel, párologtatással és sugárzással leadott hőmennyiségünk egyensúlyban van a környezetünkből felvett hőmennyiséggel, akkor jó a közérzetünk.

Közismert tény, hogy a padlófűtés rendszereket alacsonyabb vízhőmérséklet mellett üzemeltetjük. Még a leghidegebb külső hőmérséklet esetén sem szükséges, hogy a fűtővíz hőmérséklete elérje az 50°C-t. Ennek feltétele azonban természetesen az épület megfelelő hőszigetelése, valamint a szakszerűen megtervezett padlófűtési rendszer. A beruházó az alábbi előnyöket élvezi:

  • Az összes energiatípus felhasználható fűtésre padlófűtés esetén. A hagyományos (földgáz) mellett kiválóan alkalmazhatók a megújuló, környezetbarát energiaforrások, pl. a hőszivattyú és a napkollektorok.
  • Az egyenletes hőmérsékletnek és a hősugárzó felületnek köszönhetően a szobahőmérséklet akár 2°C-al is csökkenthető, összevetve a hagyományos, radiátoros fűtéssel. Ennek következtében kisebb a hőveszteség a szoba határoló felületein, így kb. 10-12 százalékos energia-megtakarítás érhető el.
  • A fűtővíz alacsonyabb hőmérsékletének köszönhetően csökken a kazán és a vezetékek hővesztesége is.
  • Amennyiben a padlófűtés a helység teljes hőszükségletét fedezi, nincs szükség radiátorokra, így azok nem zavarják belsőépítészeti képet, és több helyünk marad a bútorok elhelyezésére.

 

kep1.jpg

 

Miért szereljük rézcsővel?

Évtizedek óta bizonyít

A rézcsövek hosszú élettartama, évtizedeken át tartó problémamentes működése az épületgépészet terén már számtalanszor bizonyítást nyert. Padlófűtésre történő alkalmazásának is már patinás történelme van, hiszen az egyik legidősebb modern rézcsöves padlófűtés Olaszországban Lodi város (50km-re Milánótól) katedrálisában található. A katedrális felújítása során a 60-as évek elején több mint 5800m rézcsővel szerelték a padlófűtést, ami lassan fél évszázada probléma nélkül, mindenki megelégedésére működik.

Kiváló hővezető képesség

A réz hővezető képessége 20°C-on 293-364 W/m×K, ami nagyságrendekkel jobb érték mint a műanyagok esetében. Ez két előnyt is biztosít a rézcsövek számára: a legfontosabb az energiahatékonyság – a rézcsövekbe a belépő víz hőmérséklete 2-3°-al is alacsonyabb lehet mint a műanyagcsövek esetén, azonos hőleadást, fűtési teljesítmény feltételezve. Ez jópár százalékos energiamegtakarítást jelenthet korszerű kondenzációs technika, esetleg szolár rásegítés esetén. A másik előny a kimagasló hővezető képességnek az egyenletesebb hőeloszlás a felületek mentén, hideg zónák kialakulásának elkerülése még a pár fokkal alacsonyabb előremenő hőmérséklet esetén is.

További műszaki előnyök:

  • A csövek nem öregszenek, tulajdonságuk idővel nem változik.
  • A réz hőtágulása alacsonyabb, mint a műanyag csöveké. Padlófűtés esetén a rézcső hőtágulása közelíti meg legjobban az esztrich hőtágulását - 2. ábra.
  • A csövek jól viselik a magas hőmérsékletet, ellenállnak a szabályzás esetleges hibájából adódó hirtelen hőmérsékletemelkedésnek is
  • A rézcsövek ellenállnak a fűtővízhez adagolt kémiai anyagoknak (vízlágyítók, oxigén lekötésére szolgáló adalékok)
  • A rézcső garantáltan oxigéndiffúzió mentes, és az is marad örökre! A csövek falán az oxigén nem tud a rendszerbe diffundálni, így a kazán acélköpenye vagy az osztó-gyűjtő védve van a korróziótól.
  • A rézcsövek szerelése gyors és költséghatékony. A kötések (padlófűtés esetén keményforrasztás és présidomos kötés) biztonságosak és egyszerűek. A kötéstechnikát minden képzett szerelő ismeri.

 

tagul.jpg

Az esztrich és különböző csőanyagok hőtágulása

Hogyan szereljük?

A hagyományos rézcsöves padlófűtési rendszer lágy (R220), MSZ EN 1057 szabvány szerint gyártott, RAL minőségjellel ellátott rézcsőből készül, 10×0,6, 12×0,7 és 14×0,8 méretben, 50 m-es tekercsben, műanyagbevonattal, vagy a nélkül készül. A műanyagbevonatos cső az esztrichbe, a bevonat nélküli aszfaltba fektethető. A műanyag bevonatnak több funkciója van. Védi a rézcsövet a szállítás, szerelés és az  üzem közbeni mechanikus sérülésektől, a külső kémiai hatásoktól (pl. az esztrichben lévő agresszív adalékoktól). Lehetővé teszi a rézcső akadálytalan hőtágulását, és felveszi a hőtágulás egy részét az ívekben. Falfűtésre a 10×0,6 mm méretű, bevonat nélküli rézcső használható.

Élvonalbeli európai csőgyártók kínálatában megjelent a vékonyfalú (0,3-0,5mm), lágy (szilárdsági állapot R220) külső felületén műanyagbevonattal ellátott, tekercsben (akár 100m) kapható legújabb típusú rézcső, amely kiválóan hajlítható, gyorsan, présidomokkal szerelhető. Fűtési területen alkalmazható radiátorbekötésre és felületfűtésekre egyaránt.

Fontos megjegyezni, hogy az 1mm-nél kisebb falvastagságú rézcsövek alkalmazhatók radiátorok bekötésére is padló alatt fektetve. Gázszerelésre azonban min. 1mm falvastagság a magyar előírás.

A rendszer szereléstechnológiája (fektetés esztrichbe):

  • Kiegyenlítő beton a födémre
  • Nedvesség elleni szigetelés
  • Peremszigetelő szalag elhelyezése a kerületi falak mentén.
  • Hőszigetelés (felületén kijelölt hálóval, vagy hőszigetelésre fektetett hálóval)
  • Csőkígyó elhelyezése, rögzítése csőrögzítő horgokkal
  • Az ívek kipárnázása szalagokkal, a hőtágulás felvételére. Csak 5m-nél nagyobb szakasz esetén szükséges, ez alatt a hőtágulást felveszi a műanyagbevonat.
  • Nyomáspróba (10 bar 24 órán keresztül)
  • Esztrich fektetése

A megengedett csőkötési módok a keményforrasztás és a présidomos kötés. Maximálisan megengedett osztatlan fűtőfelület:

  • 40m2-ig (optimális 25m2-ig)
  • 8m oldalhosszig
  • 1:2 oldalarányig

rezpadlokep.jpg

 

Ha túl nagy a felület fel kell azt osztani, az egyes mezőket rugalmas tágulási hézaggal elválasztva, amely kiegyenlíti a hőtágulást 5 mm-ig. A tágulási hézag szélessége 8-10 mm, rugalmas anyaggal töltjük azt ki. Egy fűtőkör maximális hossza 14 x 0,8 mm cső esetén 120m, 12 x 0,7mm csőnél ez 90m. Az egyes körök megközelítőleg azonos hosszúságúak legyenek – a szabályzás miatt. A cső átvezetésére a mezők közötti tágulási hézagon védőcsövet használunk.

Környezetvédelem, fenntartható építés

Természetesen a rézcsövek környezetvédelmi előnyei, mint pl. az újrahasznosíthatóság a felületfűtések csöveinél is előtérbe kerülnek, hiszen az építőiparban felhasznált anyagokkal szemben is egyre fontosabb követelmény a környezetbarátság és az újrafelhasználhatóság. Az anyagválasztás során kulcsfontosságú kritérium, hogy megfeleljünk a környezetvédelmi kihívásoknak és a hatékony energiafelhasználás szempontjainak, és mindezt úgy, hogy a lakók komfort iránti és biztonsági igényeit maximálisan kielégítsük. A rézcsövek élettartama szinte korlátlan, ez a tulajdonság már önmagában is csökkenti a hulladék mennyiségét. Mindemellett a réztermékek egyszerűen és teljes mértékben újrafelhasználhatók anélkül, hogy tulajdonságaikban változás történne. Az Európában felhasznált réz mintegy 42%-a származik újrafelhasznált anyagból. Napjainkban, mikor az Európai Unión belül egyre fontosabb az életciklusuk végét elért termékek környezetbarát újrafeldolgozása ez igen jó értéknek számít.

Share >

Szerelési segédlet
nevtelen.jpg

A kiadvány ismerteti a szakszerű rézcsöves szereléstechnológia során alkalmazható anyagokat, ismerteti a különböző kötések megengedett alkalmazási területeit, valamint útmutatást ad a víz, fűtés, gáz, fűtőolaj és sűrített levegő rendszerek szerelése folyamán betartandó szabályokra.