Hűtés- és klímatechnika

A réz előnyös tulajdonságainak köszönhetően a hűtőrendszerek elengedhetetlen anyaga. Hosszú élettartamú, a cső és a kötések egyaránt jól viselik az egészen alacsony (akár -200°C a cseppfolyósított gázok esetén) és a magas hőmérsékleteket. Az ipari fémek közül a legjobb a hővezető-képessége, alacsonyabb a fajhője mint pl. az alumíniumnak (könnyebben melegszik és hűl), korrózió-, UV-álló, nem öregszik, jól alakítható, összes kötése kipróbált és biztonságos, 100%-ban újrahasznosítható, egyszerűen, forrasztással javítható. –.

A klímatechnikában rendkívül fontos az a tény is, hogy a réz antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezik. Egyre szélesebb körben folyó kutatások rendre igazolják, hogy a réz kevesebb, mint 90 percen belül elpusztítja még a legveszélyesebb patogén kórokozókat is, míg a kontrollanyagokon, például a rozsdamentes acélon a csökkenés nem észlelhető.

Csőszabványok

Rézcsöveket egy hűtőkör szinte minden pontján találunk. Az elpárologtató és a kondenzátor hőcserélőiben és összekötő vezetékeihez belső felületén barázdált rézcsövet, az expanziós szelepekben kapilláris csöveket, valamint csővezetékrendszerekben ún. „klímacsövet” alkalmazhatunk. A klíma- és hűtéstechnikában használatos rézcsövek követelményeit, jelölését, minőségvizsgálatát és szállítási feltételeit az alábbi, hazánkban is harmonizált EN szabványok szabályozzák:

MSZ EN 12735-1:2016 „Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 1. rész: A csővezeték csövei”

MSZ EN 12735-2:2016 „Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 2. rész: A berendezés csövei”

Az MSZ EN 12735-1 szabvány szerint gyártott cső, köznyelvben „klímacső” anyagminősége Cu-DHP (foszforral dezoxidált réz), az anyagminőség jellemzői: Cu+Ag tartalma min. 99,90%, foszfortartalma 0,015 és 0,040% közötti. Ez megegyezik az épületgépészeti csövek (MSZ EN 1057) anyagával. Keménységi fok szerint lehetnek lágy (R220) félkemény (R250) és kemény (R290) csövek. A csöveket 6-108mm közötti alapméret-tartományban gyártják, a visszamaradó szennyeződés értékét a cső belső falán a szabvány 38mg/m2 értékben maximálja.

Ami a szállítást, csomagolást illeti, a csövek mindkét végét le kell dugózni, hogy védjük azokat a belekerülő szennyeződésektől. A csövek csomagolásán fel kell tüntetni az következő adatokat: EN 12735-1, külső átmérő × falvastagság, mennyiség és keménység, valamint a gyártó cég azonosítóját, nevét, a termék márkanevét.

6023_small.jpg

MSZ EN 12735-1:2011 szabvány szerinti rézcső. Forrás: DKI

Az MSZ EN 12735-2 szerint gyártott csövek, a berendezések csövei szintén Cu-DHP minőségű rézből készülnek. A keménységi fokból itt is 3 van, jelölésük EN 1173 szerint Y080, Y040 és Y035. Az első a legkeményebb, az utolsó a leglágyabb, a pontos jellemzőket lásd a szabványban. A sima belső felületű csöveket 7-64mm nominális külső átmérőtartományban gyártják, a barázdált belső felületűeket 6,35-16,00mm között. Ez az alapsor, a gyártó és a vevő egyedi méretben is megegyezhet. A gyártás során visszamaradó belső szennyeződés maximális értéke itt is 38mg/m2. A csövek csomagolásán az alábbi jelölésnek szerepelnie kell: szabványszám (EN 12735-2) keménység foka, külső átmérő × falvastagság, és a belső felület típusa – S a sima felületű cső (angolul: smooth), G (grooved) a barázdált felületű esetén. A gyártó megjelölését szintén fel kell tüntetni.

A barázdált belső felületű csöveket megtaláljuk a minőségi klímaegységekben. A barázdálás célja, hogy megnöveljük a hőátadó felületet a cső belsejében és körülötte áramló közeg között, ezáltal a hőcsere hatékonyabb lesz. A hagyományos, sima belső felületű csövekhez képes a hőátadás hatékonysága akár 50%-al is növekedhet, így kompaktabb, gazdaságosabb hőcserélő készíthető.

klima2.jpg

MSZ EN 12735-2:2011 szabvány szerint, beslő felületén barázdált rézcső.

Csövek kötése, idomok

A rézcsövek kötésére az alábbi idomok használhatók:

  • minőségjellel ellátott kapillárisan forrasztható fittingek az MSZ EN 1254-1 és -4 és -5 szerint,
  • fémesen tömítő roppantógyűrűs, menetes kötések MSZ EN 1254-2 szerinti B-típus.
  • hegeszthető rézidomok DIN 2607 szerint.

Az MSZ EN 1254-1 szerinti kapillárisan forrasztható idomok RAL minőségjellel ellátva 6-tól 108mm-es átmérőtartományban kaphatók, az MSZ EN 1254-4 szerinti átmeneti idomok (forrasztásos és egyéb vég kombinációja) pedig 4 coll menetes csatlakozó méretig. Az MSZ EN 1254-2 szerinti B-típusú roppantógyűrűs idom 10-18mm közötti külső átmérőtartományban kapható.

A keményforraszok szabványában 2010-ben változás történt, az „MSZ EN 1044 Keményforrasztás, keményforraszok” szabvány visszavonásra került, helyébe az „MSZ EN ISO 17672:2010 Keményforrasztás. Keményforraszok” lépett. A folyósító szereket az MSZ EN 1045 szabvány írja le, és minden forrasztáshoz használt termék is rendelkezik RAL minőségjellel.

Egyes esetekben a kötéssel kapcsolatban is különleges tisztasági követelmények lehetnek, ekkor védőgáz alatti forrasztást, ill. hegesztést alkalmazhatunk, ezzel elkerüljük a cső belső felületének revesedését a munkafolyamat során. A védőgáz N2 vagy Ar lehet, ezt alacsony nyomáson az összeillesztett rendszerbe vezetjük, a végeket ledugózzuk, ill. a dugón keresztül vízfürdőn át kivezetjük a védőgázt. Amikor a vízfürdőn át már a védőgáz távozik, el lehet kezdeni a kötést, a cső belső felülete pedig fémesen tiszta marad.

Fontos megjegyezni, hogy az MSZ EN 1254 szabvány csak a minimumnyomásokat szabályozza, amit az idomoknak el kell viselniük, de a legtöbb esetben a sztenderd fittingek nagyobb nyomást is elviselnek. Ha nagyobb nyomás elviselésére van szükség, érdemes az idomok gyártójánál érdeklődni, hogy az adott fitting milyen nyomásig engedélyezett.

Hűtőközegek és a réz

A réz ellenálló a legtöbb, széles körben alkalmazott hűtőközeggel és keverékeivel szemben, azok vezethetők rézcsőben. A biztonsági hűtőközegek (nem gyúlékonyak) pl. HCFC (pl. R22), HFC (pl. R134a) és a CO2 (R744 – csak száraz állapotban) csakúgy, mint a gyúlékony hűtőközegek, a szénhidrogének (propán, bután izobután, pl. R290) vezethetők rézcsőben. Az egyetlen fontos kivétel az R717 jelű ammónia, ami nem vezethető rézcsőben.

Ugyan nem hűtőközeg, de fontos ipari gázként a rézcsőben nem vezethető gázok között megemlíteném az acetilént, amely rézzel, ezüsttel és higannyal érintkezve rendkívül robbanékony acetilidet képez, ezért nem érintkezhet olyan ötvözettel, amely 65%-nál több rezet vagy 43%-nál több ezüstöt tartalmaz.

A levegő minősége – a réz antimikrobiális hatása.

A toxikus mikroorganizmusok szaporodásától való félelem miatt egyre inkább előtérbe kerül  a légkondicionáló rendszerek és szellőzéstechnikai berendezések higiéniai  tulajdonságainak javítása, ugyanis ezek felelősek az épületekben terjedő fertőzések több mint 60%-ért. A hűtő- és légkondicionáló, illetve a szellőzőrendszerek elemei meleg, sötét, nedves helyen üzemelnek, ez ideális közege a fertőző lerakódások növekedésének, melyek kellemetlen szagokat okoznak, és hátrányosan befolyásolhatják a rendszer hatékonyságát. Laboratóriumi tesztek megmutatták, hogy a réz alapú anyagok képesek gátolni ezen organizmusok szaporodását. 24 órával a kitettség után a réz felületeken számos gyakori penészfaj teljes pusztulását figyelték meg, a gyakorlatban szintén használt alumínium azonban semmilyen hatással nem volt egyik gombafajra sem.

Tudományosan bizonyított tény, hogy a rézfelület folyamatosan pusztítja a mikrobákat, az első vonalbeli baktériumoktól, mint az MRSA, a C. difficile és az E. coli, a vírusokig, mint az „A” típusú influenza (H1N1). A réz hatékonyságát szigorú klinikai vizsgálatok igazolták, melyeket az Egyesült Királyságban a birminghami Selly Oak Kórházban, a Védelmi Minisztérium támogatásával három kórházban végeztek az Egyesült Államokban, valamint hasonló vizsgálatok folytak Németországban, Japánban és Chilében is. Mindezek szignifikáns csökkenést mutattak a mikrobás fertőzésekben az antimikrobiális rézből készült, gyakran érintett felületeken (ilyenek voltak: a kilincsek és tolópajzsok, csapok, toalett-ülőkék, villanykapcsolók, és kapaszkodó rudak) a nem rézből készült felületek tömegével való összehasonlításban. Az antimikrobiális réz továbbá az egyetlen - az Egyesült Államokban a Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) által bejegyzett - szilárd anyag, amely forgalmazható a közegészségügyi elvárások kielégítésének ígéretével.

cu_component.jpg

chigo_cu_aircon.jpg

Egy kínai légkondicionálókat előállító cég már gyártja és bemutatta Pekingben a világ első antimikrobiális réz készülékét, amely nem mellesleg energiahatékony is. Burkolatán az antimikrobiális réz logója.
klima5.jpg
Réz szellőzőrendszer egy athéni irodaépületben

Share >

Szerelési segédlet
nevtelen.jpg

A kiadvány ismerteti a szakszerű rézcsöves szereléstechnológia során alkalmazható anyagokat, ismerteti a különböző kötések megengedett alkalmazási területeit, valamint útmutatást ad a víz, fűtés, gáz, fűtőolaj és sűrített levegő rendszerek szerelése folyamán betartandó szabályokra.