Ivóvíz (hideg és meleg víz)

RÉZ ÉS VÍZ – az ősi szövetség

10.000 éve kezdődött használata, azóta része mindennapjainknak, civilizációnknak. A régmúltban művészeti tárgyak, pénzérmék, harci- és munkaeszközök, használati tárgyak, hangszerek készültek rézből, de a réz különleges tulajdonságát, hogy frissen tartja az ivóvizet már őseink is ismerték. Napjainkban a réz kiváló hő- és elektromos vezetőképessége, tartóssága és újrafelhasználhatósága okán többek között az építőipar egyik kedvelt alapanyaga, az épületgépészet egyik leggyakrabban használt csőanyaga világszerte.


Gyártófüggetlen, szabványosított csövek, szerelvények, segédanyagok

A rézcsövek, szerelvények, forrasztási segédanyagok gyártását és alkalmazásának feltételeit Magyarországon is harmonizált európai szabványok szabályozzák: pl. az MSZ EN 1057:2006+A1:2010 (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra) csőszabvány, az MSZ EN 1254-1 szabvány a kapillárisan forrasztható fittingekről, és az MSZ EN ISO 17672 a keményforraszokról, az MSZ EN ISO 3677:1999 a lágyforrasztó anyagokról, az MSZ EN 29454-1:1999 a lágyforrasztáshoz használatos folyósítószerekről, az MSZ EN 1045:1999 a keményforrasztás folyósítószereiről rendelkezik. A fenti szabványok szerint gyártott csövek és idomok gyártótól függetlenül felhasználhatók, egymással csereszabatosak, így az anyagválasztás kritériumai egyszerűsödnek, az anyagok a kereskedelmi forgalomban egyszerűbben szerezhetők be, és évtizedek múlva is lehetőség lesz a meglévő rendszer átalakítására, bővítésére. Ez egyes, gyártónként eltérő méretű, anyagminőségű, kötéstípusú versenytárs anyagoknál problémás lehet, hiszen ki garantálja, hogy amennyiben szükség lesz rá, az adott gyártó évtizedek múltán is jelen lesz a piacon termékeivel?

A rézcsövek anyaga az MSZ EN 1057 szabvány szerint foszforral dezoxidált, nagytisztaságú réz (Cu + Ag min 99,90 %  és  0,015 %  ≤ P ≤ 0,040 %), amely anyagminőségnek Cu-DHP vagy CW024A a jele. Épületgépészeti installációs célra mindenképpen ajánlott minősítő intézetek (pl. a német RAL) által bevizsgált, a vonatkozó szabványok előírásain és követelményein túlmenő vizsgálati előírásoknak és követelményeknek is megfelelő, megbízható gyártók által forgalmazott rézcsövet, fittinget, forraszanyagot alkalmazni, és vásárláskor a minőségjelet keresni a termékeken.

 

rezcsoszereles_mszen.jpg

A csövek jelölése az MSZ EN 1057 szabvány szerint.

 

Ivóvízszerelésre vonatkozó legfontosabb tudnivalók

Folyási szabály

A tervezés és kivitelezés során figyelni kell néhány, csak a rézcsőre vonatkozó szabály betartására. Az első ilyen az úgynevezett folyási szabály, melynek értelmében rézcső után nem következhet horganyzott acélcső a víz folyásának irányában, ugyanis a vízben oldott oxigén hatására felszabaduló rézionok a horganyzott acélcső elektrokémiai korrózióját okozhatják. Ez a szabály vonatkozik ivóvíz-, használati melegvíz- és cirkulációs vezetékekre egyaránt. Fontos megjegyezni, hogy zárt rendszerű fűtés esetén a réz és az acélradiátor, vagy az acélcső szabadon összeszerelhető, ugyanis a rendszerben sokkal kisebb a vízben oldott oxigén jelenléte, így nincs korróziós veszély.

 

 

kep_2.jpg

Folyási szabály: a réz az acél után!

 

Kötésmódok

Magyarországon a szabványok még nem tartalmaznak konkrét előírásokat a rézcsöves vízszerelésre. Az alábbiakban ismertetett előírások Németországban érvényesek a rézcsövekre, de természetesen ajánlott ezeket itthon is betartani:

  • Forrasztás: Ivóvízvezetékek esetén a rézcsövek 28×1,5 mm átmérőig (beleértve) csak lágyan forraszthatók, e fölött megengedett a lágy- és keményforrasztás egyaránt.
  • Lágyforrasztáshoz ajánlott forraszanyagok: Sn97Cu3 és Sn97Ag3.  Esetlegesen egyéb forraszanyag is használható, azonban fontos, hogy ivóvízszereléshez nem alkalmazható ólomtartalmú forraszanyag. A biztonság kedvéért ajánlott a fenti két anyagnál maradni.
  • Folyasztószerek típusai lágyforrasztáshoz: 3.1.1, 3.1.2 és 2.1.2. Ivóvízszerelésnél fontos, hogy a folyasztószer vízben oldódó legyen, és szerelés után a rendszert ajánlott átöblíteni.
  • A keményforrasztáshoz (28×1,5 mm méret fölött) használandó folyasztószereknek szintén vízben oldhatóknak kell lenniük. Az ajánlott folyasztószer az FH 10 típusú. Az ivóvízszereléshez alkalmazható keményforrasz anyagok lehetnek foszfortartalmúak (pl. CuP 179 és CuP 279) vagy ezüsttartalmúak (pl. Ag 134; Ag 244; Ag 145). Foszfortartalmú forraszanyag és réz-réz kötés esetén nem szükséges folyasztószert alkalmazni.
  • Idomok nélküli kötés vízszerelés esetén is lehet alkalmazni, de a manuálisan készített (nyakkihúzás) T-elágazás csak keményen forrasztható, így itt a legkisebb (elágazó) cső méretének is nagyobbnak kell lennie, mint 28×1,5mm.
  • A félkemény és kemény csövek lágyítása (felmelegítés vörös izzásig majd lehűtés) szinten nem ajánlott ivóvízszerelés esetén 28×1,5 mm méretig. Ebből adódik, hogy például a kemény csövek tokos kötése, ahol a tokkészítéshez a csövet lágyítani kell csak ettől nagyobb méretű csöveknél lehetséges. Ezt figyelembe kell venni a kemény és félkemény csövek hajlítás előtti lágyításánál is.
  • A présidomos kötés, mint a rézcsövek modern kötésmódja természetesen szintén alkalmazható vízszerelésnél. Az O gyűrű színe vízhez és fűtéshez fekete.
  • A gyorscsatlakozós csőidom, ahol a csövet és a fittinget csak össze kell nyomni, és kész a kötés szintén alkalmazható vízre és fűtésre (110°C-ig) egyaránt. Ennek a kötéstípusnak létezik oldható és nem oldható változata is.
  • Alkalmazható még ivóvízre a menetes és roppantógyűrűs kötés.

 

Áramlási sebességek

Figyelni kell a megengedett áramlási sebességek betartására. Az MSZ EN 806-3 szabvány az „Épületen belüli, emberi fogyasztásra szánt vizet szállító vezetékek műszaki előírásai. 3. rész: csőméretezés. Egyszerűsített módszer” szerint ezek felszállóvezetékek, csatlakozóvezetékek esetén max. 2m/s, csatlakozás egy (utolsó) szerelvényhez max.: 4m/s, cirkulációs vezeték esetén 0,5 m/s. Ezen értékek csőanyagtól függetlenül érvényesek, a nagyobb sebességek minden csőben problémákat okozhatnak (zaj, korrózió).

Rézcsövek szerelését csak megfelelő képesítéssel és szaktudással rendelkező szerelő végezze, ugyanis például a szakszerűtlen csőkötések belső felületének egyenetlenségei turbulens áramlást okozva szintén növelhetik az eróziós korrózió veszélyét. A forrasztott kötéseket szakszerűen készítsük el, a csővégeket mindig sorjátlanítsuk, kerüljük a forraszanyag befolyását a cső belső felületére. Ha forrasztópasztát alkalmazunk, azt mindig csak a cső külső felületére kenjük, soha ne az idomba.

 

kep_3.jpg

Nyomáscsökkenés és áramlás akadályozása nem sorjázott csőnél.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vízminőség, pangó víz, kórokozók szaporodása

A réz teljes mértékben korrózióálló az olyan ivóvízzel szemben, amely kielégíti „az emberi fogyasztásra szánt” vízminőségre vonatkozó előírások, azaz Magyarországon a 201/2001. (X.25.) Kormány rendelet „Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről” által meghatározott minőségi követelményeket. A Kormány rendeletnek megfelelően a víz pH értéke 6,5 és 9,5 érték között kell, hogy legyen, így általános szabályként elfogadhatjuk, hogy a rendelet előírásainak megfelelő vízminőség esetén az ivóvíz biztonsággal vezethető rézcsőben. A saját kútból származó víz esetén a víz minőségét mindenképpen ajánlatos bevizsgáltatni, és csak a 6,5-9,5 pH értékű, egyéb módon nem agresszív vizet ajánlott rézcsőben vezetni. Fontos azonban tudatában lenni annak, hogy az ilyen víz nem feltétlenül alkalmas emberi fogyasztásra sem.

A rézcső belső falán az idő folyamán védőréteg képződik. Az oxigéntartalmú vízzel a rézcső rögtön az üzembe helyezés után reakcióba lép, és a cső falán réz-oxidból (Cu2O) álló védőréteg kialakulása kezdődik. Az esetek többségében ez az oxidréteg további reakcióba lép a vízben oldott sókkal és gázokkal, ennek eredményeként először barna, majd később zöldes színű, nagyrészt bázikus réz-karbonátokból, kisebb mértékben réz-kloridokból és –szulfátokból álló védőréteg képződik. A védőréteg kémiai összetétele és színe függ a víz összetételétől. Ez a védőréteg nagymértékben csökkenti a rézionok kioldódását az ivóvízbe, így az ilyen cső nagy biztonsággal teljesíti a Kormány rendelet által a réz mennyiségére az ivóvízben megszabott 2 mg/l határértéket. A szakembereknek fel kell hívni a végfelhasználók figyelmét, hogy a stagnáló vizet a cső anyagától függetlenül ki kell ereszteni, ugyanis az esetleg több napon át a csövekben (réz, műanyag vagy acél) pangó víz emberi fogyasztásra nem alkalmas!

Itt szeretném megemlíteni, a tanulmányok, kísérletek által bizonyított tényt, hogy a réz gátolja a baktériumok és egyéb kórokozók szaporodását. Ezt a tény már őseink is ismerték, ezért tárolták rézedényekben a vizet, de a legújabb kutatások is ezt erősítik. Az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság (US Environmental Protection Agency (EPA)) idén a rezet és ötvözeteit mint antimikrobiális anyagot törzskönyvezte, amely képes visszaszorítani akár a potenciálisan halálos fertőzéseket okozó baktériumokat. Ezen kutatásokat kórházakban végezték, azonban az épületgépészet terén a KIWA független holland vízminőség-kutató intézet kísérletei szintén igazolták, hogy a legionella baktérium koncentrációja a rézcsövekben szállított vízben lényegesen alacsonyabb, mint a térhálósított polietilén (PE-X) csövekben. A rézcsövek ezen tulajdonsága idővel, ahogy a belső védőréteg kialakul, csökkenhet, de a réz előnye még ezután is nyilvánvaló. Természetesen az anyagválasztás csak a védekezés egyik eszköze, a szakszerű tervezés (stagnáló csőszakaszok kerülése, megfelelő hőmérsékletek, csövek szigetelése) elkerülhetetlen.

 

Fenntartható építészet

Fenntartható fejlődés, megújuló energiák az otthonokban - az építőipar szakembereinek és az építtetőknek egyaránt alkalmazkodniuk kell napjaink új prioritásaihoz, és alkalmazniuk kell azokat. Az anyagválasztás kulcsfontosságú kritérium, hogy megfeleljünk a környezetvédelmi kihívásoknak a hatékony energiafelhasználás terén csakúgy, mint a lakók komfortjának és biztonságának növelése területén. A rézcső egyrész hosszú élettartamú, másrész a réztermékek élettartamuk végén könnyen, olcsón és gyorsan újrafelhasználhatók. A réz tehát nem a sitt-halmot növeli, hanem új termék készülhet belőle, mivel 100%-ban újrahasznosítható, anélkül, hogy tulajdonságai akár a legkisebb mértékben változnának. Ráadásul az újrahasznosított anyagból gyártott termék előállításához 85%-al kevesebb energia szükséges, mintha rézércet használnánk. Az EU-ban jelenleg a felhasznált réz 43%-a már újrahasznosított anyagból származik.

Amennyiben ezen ajánlásokat a tervező és kivitelező kollégák figyelembe veszik, a rézcsövek hosszú élettartama garantált. A szabályokat betartva és mérlegelve réz baktériumok szaporodását gátló tulajdonságait, ami különösen fontos a ivóvíz esetében, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ivóvíz vezeték-rendszerek legidőállóbb, leghigiénikusabb, egyszerűen és gyorsan kivitelezhető anyaga a rézcső.

Share >

Aktualitások a legionella fertőzés megelőzéséhez
legionella.jpg

Kiadványunkban bemutatatásra kerülnek mindazon tudnivalók, amelyek a legionella baktériummal és fertőzés megelőzésével kapcsolatosak, s amelyek a tervező és az ügyfél szempontjából lényegesek.