Hipertónia miatt fogyatékkal élő csoport. A rovat további cikkei

A KSH legújabb összesítésében a es népszámlálás és a os mikrocenzus adatait vetik össze a fogyatékkal élő lakosságról. A csökkenés, amely nem egységesen érintette a különböző típusú fogyatékossággal rendelkezőket, legvalószínűbb magyarázata, hogy ez alatt az idő alatt jelentősen átalakult az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere, s egy év alatt közel 70 ezerrel csökkent az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyilvántartásában az egészségi állapottal összefüggésben szociális juttatásban részesülők száma, írja a lap.

Magas vérnyomás és szívproblémák miatt kértek legtöbben orvosi segítséget

Az általános csökkenés a KSH szerint magyarázható még az egészségi állapot általános javulásával, a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésével is. A fejlettebb diagnosztika ugyanakkor az állapot tudatosításával egyes csoportokban lásd értelmi sérültek és autizmussal élők az érintettek számának növekedését is eredményezi.

A fogyatékkal élők között a legtöbben mozgásukban korlátozottak, számuk között 16 százalékkal,  több mint 30 ezer fővel csökkent.

Jelentős csoportot képeznek a gyengénlátók, a nagyothallók, a mentálisan sérültek illetve a súlyos belszervi fogyatékossággal élők, akik egyenként mintegy ezer fős sokaságot alkotnak, s hipertónia miatt fogyatékkal élő csoport a száma százalékkal mérséklődött. Így előbbiek létszáma ra meghaladta az 50 ezer, utóbbiaké a 9 ezer főt.

A közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtti, illetve a fiatalabb nyugdíjas korosztályokat érintette ugyanis leginkább a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, az ellátórendszer jogosultsági feltételeinek megváltozása.

Ezek azok a korcsoportok, amelyek  után rokkantsági helyett vagy öregségi nyugdíjat kaptak, vagy kikerültek a juttatásokra jogosultak köréből.

Ez az egészségi állapottól függetlenül is odavezetett, hogy kevesebben vallották magukat fogyatékkal élőnek - vélik az összeállítás készítői. Minden második fogyatékkal élő lakost súlyosan, mintegy háromtizedüket mérsékelten akadályozza valamilyen egészségügyi probléma a mindennapi tevékenységeiben.

A fogyatékkal élők ötöde ugyanakkor egészségi problémája miatt nem érzi magát korlátozottnak.

Miért kevesebb a fogyatékkal élő?

A mindennapi tevékenységeikben egészségi állapotuk miatt magukat korlátozottnak érzők száma közel másfél millió - írja a KSH. Az egészségi állapotuk miatt akadályozott, magánháztartásban élő személyek  17 százaléka, mintegy ezer ember részesült  szociális ellátásban a felvételt megelőző egy év alatt.

Az érintettek 71 százaléka vesz igénybe egyéb, intézményen kívüli, informális segítséget, főként családtagjaitól.

A teljes kiadványt itt olvashatja el.