Hipertónia miatt fogyatékkal élő csoport. A rovat további cikkei
Tartalom
A KSH legújabb összesítésében a es népszámlálás és a os mikrocenzus adatait vetik össze a fogyatékkal élő lakosságról. A csökkenés, amely nem egységesen érintette a különböző típusú fogyatékossággal rendelkezőket, legvalószínűbb magyarázata, hogy ez alatt az idő alatt jelentősen átalakult az egészségi állapothoz kapcsolódó szociális ellátások rendszere, s egy év alatt közel 70 ezerrel csökkent az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nyilvántartásában az egészségi állapottal összefüggésben szociális juttatásban részesülők száma, írja a lap.
Magas vérnyomás és szívproblémák miatt kértek legtöbben orvosi segítséget
Az általános csökkenés a KSH szerint magyarázható még az egészségi állapot általános javulásával, a diagnosztikai és terápiás lehetőségek fejlődésével is. A fejlettebb diagnosztika ugyanakkor az állapot tudatosításával egyes csoportokban lásd értelmi sérültek és autizmussal élők az érintettek számának növekedését is eredményezi.
A fogyatékkal élők között a legtöbben mozgásukban korlátozottak, számuk között 16 százalékkal, több mint 30 ezer fővel csökkent.
Jelentős csoportot képeznek a gyengénlátók, a nagyothallók, a mentálisan sérültek illetve a súlyos belszervi fogyatékossággal élők, akik egyenként mintegy ezer fős sokaságot alkotnak, s hipertónia miatt fogyatékkal élő csoport a száma százalékkal mérséklődött. Így előbbiek létszáma ra meghaladta az 50 ezer, utóbbiaké a 9 ezer főt.
A közvetlenül a nyugdíjkorhatár előtti, illetve a fiatalabb nyugdíjas korosztályokat érintette ugyanis leginkább a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, az ellátórendszer jogosultsági feltételeinek megváltozása.
Ezek azok a korcsoportok, amelyek után rokkantsági helyett vagy öregségi nyugdíjat kaptak, vagy kikerültek a juttatásokra jogosultak köréből.
Ez az egészségi állapottól függetlenül is odavezetett, hogy kevesebben vallották magukat fogyatékkal élőnek - vélik az összeállítás készítői. Minden második fogyatékkal élő lakost súlyosan, mintegy háromtizedüket mérsékelten akadályozza valamilyen egészségügyi probléma a mindennapi tevékenységeiben.
A fogyatékkal élők ötöde ugyanakkor egészségi problémája miatt nem érzi magát korlátozottnak.
Miért kevesebb a fogyatékkal élő?
A mindennapi tevékenységeikben egészségi állapotuk miatt magukat korlátozottnak érzők száma közel másfél millió - írja a KSH. Az egészségi állapotuk miatt akadályozott, magánháztartásban élő személyek 17 százaléka, mintegy ezer ember részesült szociális ellátásban a felvételt megelőző egy év alatt.
Az érintettek 71 százaléka vesz igénybe egyéb, intézményen kívüli, informális segítséget, főként családtagjaitól.
A teljes kiadványt itt olvashatja el.