Hipertónia obstruktív bronchitisszel

Mi lesz az asztmás gyerekből, ha felnő?

Nagyobb esély van asztma kialakulására azoknál, akiknél a kezdeti tünetek gyakoriak vagy súlyosak. Van-e asztma csecsemő- és kisdedkorban? Az iskoláskor előtti, leggyakrabban légúti vírusinfekciót követő visszatérő nehézlégzéses tünetek körüli bizonytalanságot hipertónia obstruktív bronchitisszel elnevezések sokasága is bizonyítja: infant wheezing, recurrent wheeze, preschool virus induced wheeze, bronchitis asthmatica.

Magyarországon az obstruktív bronchitisz a leggyakrabban használt elnevezés.

Kapcsolódó cikkünk

Az előfordulás gyakorisága ellenére 3 éves kora előtt három gyermek közül legalább egynél jelentkezik a tünetegyüttes kevés adattal rendelkezünk a patofiziológiára és a kórfejlődésre vonatkozóan. A visszatérő obstruktív bronchitiszes csecsemők és kisdedek tünetei sokuknál kb. Növeli a kockázatot, ha a gyermeknél más allergiás betegség is fennáll pl. Európai vezető gyermek-tüdőgyógyászok ban egy konszenzust jelentettek meg.

• Emiatt az Európai Légzőszervi Társaság European Respiratory Society - ERS et a Tüdő Évének nyilvánította, hogy felhívják a figyelmet a tüdőbetegségekre, és arra, hogy a legtöbb kór megelőzhető, illetve hatékonyan kezelhető.
• Bronchitisz, légszomj, tüdőtágulás (emfizéma), és ahonnan nincs vissza út:OCPD
• Kezelése[ szerkesztés ] Jelenleg COPD esetére nincs hatékony kezelés, a tünetek viszont mérsékelhetők, illetve csökkenthető a különböző szövődmények kockázata, illetve az életminőség is javítható.
• A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár

Ebben leszögezik, hogy nincs egységes álláspont az 5 éves kor előtt jelentkező asztmaszerű tünetek megítélésében, ezért két diagnózist javasolnak: vírus-kiváltotta zihálás és több trigger által kiváltott zihálás. Az utóbbi lényegesen nagyobb rizikót jelent az asztma kialakulására a későbbi gyermekkorban.

COPD – az egyetlen növekvő haláloki tényező

E rossz gyakorlat hipertónia obstruktív bronchitisszel jelentő kedvező statisztikai adatból az obstruktív bronchitiszesek fele valóban kinövi betegségét egy adott gyermekre vonatkozóan, sajnos, nem ítélhető meg a prognózis. Ezért a jelenlegi kezelés veszélytelensége alapján inkább vállalható, hogy esetleg feleslegesen alkalmazunk gyógyszeres terápiát egy-két évig, mint az, hogy csak évekkel később, súlyosabb asztma kialakulása után tudjuk meg, hogy kit kellett volna kezelni csecsemő vagy kisded korában.

Mi lesz az asztmás gyermekekből felnőtt korukra? Ez az enyhe betegek 70 százalékára igaz, és akiknél megmaradnak a tünetek, azok felnőtt korban is enyhe asztmások maradnak.

A gyermekkorban súlyos tüneteket mutatók esetében fordított a helyzet: közülük 70 százalék marad felnőtt korra is asztmás, és dominálnak a betegség súlyosabb formái.

Hosszú távú, több évtizedre kiterjedő prospektív vizsgálatok alapján lehet következtetni az asztmás tünetek felnőttkori perzisztálására.

Tartalomjegyzék

Ezek közül legfontosabbak a brit vizsgálat UK National Cohort Studyamelyben tól 18 gyermeket követnek, a melbourni tanulmány 7 évestől 35 éves korig tartó követéssel, az ausztráliai vizsgálat Tashmanian Birth Cohortamely gyermekre terjedt ki, és a The Tucson Children Respiratory Study, amelyben több mint húsz éve követnek egy újszülött populációt, akikről 3, 6, 11, 18 és 21 éves korukban ismertettek adatokat.

A prognózis szempontjából bizonytalan tényezőnek számít a koraszülöttség, az RSV-bronchiolitis, a családi atópia és az anyai dohányzás. Az anyai dohányzásnak az alsó légúti tünetek és az asztma korai jelentkezésében, az allergiás szenzitizáció kialakulásában egyértelműen oki szerepe van, a bizonytalanság a tünetek felnőttkori perzisztálására vonatkozik. Megváltoztatható-e az asztma természetes lefolyása?

Különböző diétás és allergia-prevenciós rendszabályok alkalmazásával a múlt század as éveitől kezdve folytak kísérletek, amelyek azt mutatták, hogy a rizikócsoportba hipertónia obstruktív bronchitisszel alkalmazott szigorú diétás és környezeti rendszabályokkal sem lehet az asztma kialakulását megakadályozni.

Nagyobb sikert hozott a gyógyszeres kezelés. Az inhalációs kortikoszteroidok ICS bevezetése a terápiába döntő változást jelentett az asztmás betegek életében.

Elérhető, hogy az asztmások döntő többségének életminősége ne térjen el lényegesen az egészségesekétől. Az utóbbi években megismert patológiai eredmények alapján kiderült, hogy a maradandó szöveti elváltozások csak 2—3 éves kor után kezdenek kialakulni.

Ezért, és az inhalált kortikoszteroidokkal tapasztalt kedvező eredmények miatt jogosan merült fel a remény, hogy a kezelés korai, preventív célú alkalmazásával megváltoztatható az asztma lefolyása.

Mindhárom eredménye azonos volt: a kezelésnek nincs preventív hatása, a tartós inhalációs kortikoszteroid terápiában részesültek javára észlelt különbségek a kezelés befejezését követően eltűntek.

Másképpen fogalmazva: a leghatásosabb gyulladáscsökkentő kezelés fiatal életkorban történő preventív alkalmazásával nem változtatható meg az asztma természetes lefolyása. Jövőkép Az asztma kezelésében egy korszak lezárulni látszik.

Antioxidánsok

A betegség alapját képező gyulladás visszaszorításával, a gyulladáscsökkentő kezelés tartós hatású hörgőtágítókkal történő kombinációjával, súlyos esetekben az anti-IgE terápiával elérhető, hogy ne alakuljanak ki jelentős funkcióvesztéssel járó szöveti elváltozások, és az életminőség ne térjen el lényegesen az egészségesekétől. Az asztma genetikai hátterének megismerése és a molekuláris biológiai szemlélet rendszerszemléletűvé válása révén megalapozottak a reményeink még hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésére és egyénre szabott kezelés kialakítására.

Napjainkban e területen egyelőre a helyzet bonyolultságával szembesülünk. Egy lehetséges új paradigmát jelentene a gyulladáscsökkentő kezelés kombinálása az allergiás szenzitizáció kialakulását megakadályozó módszerekkel.

Ez utóbbiakkal azonban egyelőre nem rendelkezünk.

Uhereczky Gábor.