Magas vérnyomás 1 fok fogyatékosság ad.
DEP 2 fok - mi ez?
A skálát John Francis Kurtzke amerikai neurológus alkotta meg ban, ezért gyakran utalnak rá a Kurtzke-féle skála Kurtzke scale névvel is. A tesztet a gyakorló orvosok is használják pácienseik állapotának nyomon követésére, de elsősorban a kutatás területén népszerű. Ők ugyanis az EDSS segítségével csoportosítják a különböző stádiumban lévő betegeket, illetve ezzel monitorozzák, hogy egy kezelés mennyire javítja a betegség tüneteit. Az EDSS elsődlegesen a járóképesség megítélésére hivatott eljárás.
A teszt ezen kívül az alábbi nyolc különböző funkcionális rendszer állapotát vizsgálja, amelyek SM-ben a leggyakrabban érintettek: piramisrendszer pl.
- NM rendelet A jogszabály mai napon
- Sírás, hangulatváltozások.
- A 2-es típusú cukorbetegség és a magas vérnyomás kórtörténete
- Homepage Hipertónia kockázati fok 2 Hipertónia kockázati fok 2 Az emberek kezelése a harmadik fokú hipertónia célja elsősorban a nyomást.
- Беру свои слова обратно.
Tesztfelvétel és pontozási módszer A teszt szakszerű felvétele körülbelül fél óráig tart. Irányelvei és a tesztfelvétel módszere angolul itt elérhető.
Egy egyszerűsített, magánhasználatra is célszerű online gyorsteszt szintén angol nyelven itt található. A járóképesség és a fenti nyolc funkció együttesen egy 0 és 10 közötti pontszámot ad.
A 0 a teljes tünetmentességet jelenti.
Mivel a skála az SM teljes súlyossági spektrumát lefedi, ebbe beleértve az egészen előrehaladott állapotokat is, fontos észben tartani, hogy a legtöbb páciens egész élete során sem éri el a magasabb pontszámokat, sőt a betegek felének az állapota csak az 5. Az EDSS-skála pontszámai semmilyen neurológiai eltérés nem mutatható ki 1.
A skála ugyanis rettentően túlhangsúlyozza a járóképesség zavarait, és ezen kívül nem elég érzékeny a páciensek állapotának változásaira.
A betegek egész egyszerűen túl lassan haladnak a skála aljától a végéig. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánvaló progresszió ellenére sem változik látványosan egy-egy beteg EDSS-pontszáma, ami annak a jele, hogy a skála nem elég érzékeny az állapotromlásra. Az EDSS-skála nem veszi figyelembe az olyan funkciózavarokat, amelyek igenis megnehezítik a beteg életét, akadályozzák a társadalomban történő részvételt, de nincsenek kapcsolatban a mobilitással.
Simán kaphat például valaki úgy nullás EDSS-értéket, hogy közben olyan kongitív zavarokkal küzd, amelyeket egy erre kifejlesztett speciális teszt már kimutatna. A skála nem lineáris, nem egyenletes.
Például 2 pontról 3-ra magas vérnyomás vörös foltok nem jelent olyan fokú progressziót, mint 8-ról 9-re érkezni.
magas vérnyomás és tachicordia
Ráadásul az EDSS 5. Ezen kívül a kapott pontszám nagyban függ a tesztet végző orvos személyétől: két neurológus csak ritkán ad azonos pontszámot ugyanannak a betegnek ugyanazon a napon, mert túlságosan szubjektív a tünetek kategóriákba sorolása. De az időbeli megbízhatósága is problémás, ugyanis a pontszámot befolyásolja a tesztfelvétel időpontja is: a magas vérnyomás 1 fok fogyatékosság ad órákban rendszerint alacsonyabb pontszámok születnek, mint délután, amikor a betegek már fáradtabbak.
Az EDSS-skála nyilvánvaló hibái ellenére azonban mégsem lehet egyszerűen figyelmen kívül hagyni és nem használni. Az SM kutatások — különös tekintettel a kezelési eljárások tesztjeire — mind az EDSS-skála értékein mérték és mérik a betegek állapotát. Ilyen hosszas múltú előnnyel szemben nehezen veszi fel a versenyt bármiféle új neurológiai teszt.
