Ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis,
Tartalom
Egyetemi doktori disszertációjának témája a konformizmus és a személyiség összefüggésének elemzése volt.
Barkóczi Ilona tanítványaként kutatói pályája elején a kreativitás és a személyiség kapcsolatát vizsgálta, majd David Magnusson kutatócsoportjában, az inter- akcionizmus fellegvárában, a Stockholmi Egyetemen a szorongás következményelvá- rás-modelljének a kimunkálásában vett részt, és kultúrközi összehasonlító vizsgálatok keretében tanulmányozta a serdülők mindennapi helyzetekben jelentkező szorongását olasz, jemeni, indiai, holland, svéd, orosz és magyar fiatalok körében.
A kilencvenes évektől kezdődően a megküzdés és a stressztűrő személy tanulmányozása ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis kutatásai középpontjában, kandidátusi disszertációjában kidolgozta a személyiség pszichológiai immunrendszerére vonatkozó modelljét és megalkotta a pszichológia immunitás mérőeszközét, a Pszichológiai immunkompetencia kérdőívet, amelyet több nemzetközi vizsgálatban alkalmaztak. A European Association for Research on Adolescence EARA tagjaként a társaság hatodik, ban Budapesten tartott konferenciájának, a Positive Psychology Network tagjaként pedig az első nemzetközi pozitív pszichológiai konferencia európai programjának a szervezője volt Washington, A pozitív pszichológiai nemzetközi együttműködés keretében Csíkszentmihályi Mihállyal a flow és a pszichológiai immunitás összefüggéseit elemzi, és kidolgozta a flow kérdőíves vizsgálóeljárását.
Jelenlegi kutatási témája az érzelmi intelligencia. Oláh Attila harminc éve az ELTE oktatója, jelenleg a személyiség és egészségpszichológiai tanszék vezetője, a pedagógiai pszichológiai kar dékánhelyettese.
Tanított a Stockholmi és az Örebrói Egyetemen is, főként a személyiség-lélektan, az egészségpszichológia és a pszichometria tárgyköréből tart előadásokat.
A pszichometria művelőjeként számos teszt adaptálása pl. CPI, Langer-féle intelligenciateszt, Eysenck- féle intelligenciateszt és kidolgozása pl. Szociális és érzelmi intelligencia teszt, Megküzdésimód-preferencia, Foltteszt, Pszichológiai immunkompetencia kérdőív fűződik a nevéhez. Az elektronikus interjút készítette Pléh Csaba decemberében Mi maaz interakcionista személyiségpszichológiahelyzete?
A magas vérnyomás genetikája - genetika az orvostudományban - Genetika az orvostudományban
Az interakción izmus nem vált a személyiségpszichológia önálló iskolájává, szemlélete, amely azt hangsúlyozza, hogy az aktuális viselkedés és a személyiség egésze is a tényezők dinamikus kölcsönhatásában változik, széleskörűen megjelenik mind a személyiségmérés új technikáiban pl.
A pozitív pszichológia az egyik mai jelszó. Miben különbözik ez más megváltó irányzatoktól, például az évtizedek előtti humanisztikus pszichológiától?
A humanisztikus pszichológiánál nagyobb hangsúlyt helyez miért fáj a hátsó feje magas vérnyomásban optimális közösségi lét kialakulási feltételeinek megismerésére, és az empirikus tudományos vizsgálódásnak is nagyobb szerepet szán.
A pszichológia igazi hivatásának az ember fejlesztéséhez való hozzájárulását tekinti, ebben fogalmazható meg az az üzenet, amiben más irányzatokhoz képest újat hoz. Ön sokat foglalkozott kultúrközi kutatásokkal. Mi a valódi értelme és értéke ezeknek a személyiségkutatásban? A kultúrközi összehasonlító vizsgálatok legalapvetőbb célja a viselkedést meghatározó törvényszerűségek általánosíthatóságának igazolása.
A különböző kultúrák ugyanakkor más és más alkalmazkodási stratégiákat alakítanak ki, amelyek adaptivitása a különböző területeken eltérő lehet.
A kultúrközi összehasonlítások fényt deríthetnek az adott közegben természetesként kezelt tradíciók személyiségépítő és személyiségkárosító hatására egyaránt. Az egészségpszichológia és a klinikai pszichológia sokszor versenytársaknak tűnnek.
Mi a valódi viszonyuk? Az egészségpszichológia a pszichológia tudományának ismereteit és eredményeit az ember testi és lelki jól- működésének bio-pszicho-szociális jóllétének a fenntartására és fejlesztésére hasznosító alkalmazott tudományág, amely elméleti keretként a pozitív pszichológia nézetrendszerét és a holisztikus emberfelfogást követi. A klinikai lélektan a mentális működési zavarok kialakulásának megelőzésével és a rendellenes mentális és viselkedéses megnyilvánulások és személyiségzavarok terápiájával foglalkozik.
Az egészségpszichológia eszközrendszerében az életmódformáló és edukációs stratégiák dominálnak, amelyekben a prevencióra helyeződik a hangsúly; a klinikai pszichológia tradicionálisan a patodiagnosztika és a terápiás eljárások terén kompetens. Mindkét alkalmazott ág rendelkezik önálló működési területtel és feladatkörrel mind az egészségmegóvás, mind a gyógyítás terén, a versenyt inkább azok emlegetik, akik a maguk területén bizonytalanok a kompetenciájukban, ez ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis nem zavarhatja sem a klinikai, sem az egészségpszichológia autonóm fejlődését.
Az élet lényege ugyanakkor a változás, a változás pedig mértékétől függően azonosítható a stresszel. A fejlődés nem képzelhető el változás nélkül, a stressz pedig úgy is felfogható, mint a fejlődést stimuláló, előmozdító változás az új követelményekhez való alkalmazkodás új képességek kifejlesztését igényli.
Ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis a stressz nem is minden esetben az élet sava-borsa, de mindenképpen olyan dolog, amivel kénytelenek vagyunk együtt élni, ha élni akarunk. A megküzdéskutatás többek között arra irányul, hogy hogyan minimalizálhatjuk, küszöbölhetjük ki életünkből azokat a körülményeket, amelyek között a stressz megbetegít, és hogyan teremthetjük meg azokat a feltételeket, amelyek között a stressz fejlődésünk szolgálatába állítható.
Tanulmányunk kitér a megküzdéskutatás történetére, és bemutatjuk azokat a modelleket, amelyek az eredményes megküzdés személyiségfeltételeire összpontosítanak. Coping, ahogy Laza- rust szakmán belül emlegetik, színre lépése és munkássága nyomán vált ugyanis a megküzdés fogalma a stressz- és emóciókutatásban főszereplővé. Történeti sorrendben a legmarkánsabb modellek: a pszichoanalitikus felfogás vagy a megküzdés egomodellje Freud, Anna Freud, Haan ; az állatpszichológiai modell; a traitmodell; és a tranzakcio- nalista felfogások, vagyis Lazarus modellje, illetve az azt módosító modellek.
A pszichoanalitikus felfogás A klasszikus analitikus értelmezés szerint a megküzdés azokat az egomanővereket jelenti, amelyekkel az ego a külvilágból jövő fenyegetéseket kezeli.
Az intrapszichikus konfliktusok megoldásának eszközrendszerét az elhárítómechanizmusok adják.
- Стратмор был почти уверен, что в руке Сьюзан сжимала «беретту», нацеленную ему в живот, но пистолет лежал на полу, стиснутый в пальцах Хейла.
- И все внимательно смотрели на .
- Bevezetés a pszichológiába | Digitális Tankönyvtár
- ESC irányelvek az artériás magas vérnyomás kezelésére - PDF Free Download
Míg a megküzdés tárgya és célpontja a külvilág, a külső veszély és fenyegetettség, az elhárító- vagy védekezőmechanizmusok a belső veszélyek ellen védik az egót. A legfontosabb szempont a coping és az elhárítás megkülönböztetésében az, hogy a megküzdés tudatos harc, szembeszállás az ismert külső veszéllyel vagy tudatos elkerülése a fenyegető helyzetnek, az elhárítómechanizmusok ugyanakkor tudattalanul működnek.
Az analitikus irodalom klasszikus vonala a megküzdés elemzésével csak érintőlegesen foglalkozott, érdeklődésének középpontjába az elhárítómechanizmusok működése, kategorizálása és patológiás folyamatokkal való összefüggésének tanulmányozása állt. Későbbi munkáiban a védekezést az ösztönharcban, illetve a külvilági fenyegetésekkel szembeni küzdelemben a vereségét és tehetetlenségét elismerni vagy a rá mért csapást elviselni kénytelen ego feszültségkezelő munkamódjaként értelmezi.
A védekezés, az elhárítómechanizmusok használata valójában a megküzdés kudarcának a következménye.
Ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis analitikus szerzők közül a coping fogalmát elsőként Anna Freud említi Burlin- gham és A. Freud, Anna Freud szerint a mindennapi konfliktusok normális kezelésének módja feltételezi az érzelmi élet feletti kontrollt, amikor úgy szállunk szembe a fenyegetésekkel, vagy kerüljük el azokat, hogy közben nem transzformáljuk, nem változtatjuk és nem nyomjuk el érzéseinket, és nem torzítjuk el a valóságot, ahogy azt a ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis alkalmával megtesszük.
Freudhoz hasonlóan azt az álláspontot képviselte, hogy védekezésre akkor kerül sor, ha más próbálkozások kudarccal jártak. A problémakezelés és konfliktusmegoldás ezen adekvát, tanulás útján elsajátítható módjainak az elemző leírásával azonban ő is adós maradt. Freuddal ellentétben ugyanakkor több helyen kifejti — ahogy erre L.
Az analitikus szerzők közül Norma Haan foglalkozott legbehatóbban a coping fogalmának elemzésével, a megküzdés és védekezés közötti különbség meghatározásával Haan, Haan szerint az általa rendszerbe foglalt egofunkciókon kognitív funkciók, reflexív-önérzékelő funkciók, figyelem-összpontosító funkciók, érzelmi impulzusokat szabályozó funkciók belüli alaptevékenység-formák diszkrimináció, leválasztás, ok-okozati megjelenítés, válaszkésleltetés, érzékenység, idő-visszaállítás, szelektív tudatosítás, eltérítés, átalakítás megküzdő copingvédekező defensive és töredékképző frag- mentary módon működtethetők az ego által ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis extrapszichikus, mind intrapszichi- kus fenyegetések esetén.
A magas vérnyomás, hipertónia lehetséges okairól (biologika, ujmedicina, vntv)
A megküzdő, a védekező és a töredékképző egofunkcionálás az alábbi alapvető különbségekkel jellemezhető: a megküzdés magában foglalja a célt, a választást, a rugalmas váltást, megmarad az objektív valóság világában, és megengedi a megfelelő érzelmek kifejezését. A védekezés kényszerített, tagadó, merev, torzítja az objektív valóságot és logikát, utat enged a rejtett impulzusok kifejezésének, és megtestesíti azt a várakozást, hogy a szorongástól anélkül is megszabadulhatunk, hogy a problémával közvetlenül foglalkoznánk.
Népszerű Bejegyzések
A töredékképzés vagy fragmentálás automatizált, rituális, egyéni szabályokat követő, érzelmileg irányított és irracionálisan működő abban az értelemben, hogy az objektív valóságot nyilvánvalóan sérti. Haan szerint a megküzdés az egészséges és normális egoműködési mód a konfliktusok kezelésére az összes egofunkció vonatkozásában, a védekezés neurotikus vagy hosszabb távon neurózist eredményező egomanőver, a töredékképzés pedig pszichotikus vagy pszichózishoz vezető munkamód.
Но Хейл продолжал приближаться. Когда он был уже почти рядом, Сьюзан поняла, что должна действовать. Хейл находился всего в метре от нее, когда она встала и преградила ему дорогу.
Egy példán érzékeltetve a működési módok különbségét: az ego azt a feladatát, hogy a másik ember csak részben kifejezett érzéseit vagy gondolatait megértse, teljesítheti empátia copingprojekció védekezés és téves elméletalkotás töredékképzés útján.
Az interperszonális érzékenység mint alap egofunkció a realitáshoz való viszony, az emocionális irányítottság, a rugalmasság és az alkalmazkodási eredményesség vonatkozásában a működési módok függvényében realizálódik.
Az empátia magas fokán halvány jelzések alapján is képesek vagyunk megérteni és megérezni a másik ember problémáit. A folyamat lényege hasonló a projekció esetén is, egy erős élményállapot egy küszöb körüli érzékelési tartományban lévő ingerre mobilizálódik.
A különböző egofolyamatokban megjelenő megküzdő, védekező és töredékképző munkamódok azonosítására Haan mérési eljárást dolgozott ki, ennek ismertetésére a módszerek tárgyalásakor visszatérünk majd. A megküzdés tudatos és egészséges, a védekezés nem tudatos és inkább patológiás. Az állatpszichológiai modell Az alapvetően az állatpszichológiai stresszkutatásokat jellemző felfogás szerint coping- nak tekinthető minden olyan viselkedéses válasz, amely kontrollálni képes az averzív környezeti hatásokat azáltal, hogy csökkenti az arousalt, a félelmet vagy egyéb drive-okat.
Az állatpszichológiai modell keretében a megküzdő viselkedés menekülő, támadó és passzív módjait különítették el, és az állatoknak az előre jelzett, a random módon megjelenő, a kontrollálhatatlan és a kontrollálható fenyegetésekre adott válaszait ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis, vizsgálva az ilyen helyzetekbeli magatartás eredményességének vagy eredménytelenségének szomatikus következményeit. A megküzdés mint vonás: személyiség és coping összefüggése A személyiségvonások jelentőségét középpontba állító megküzdési modellek a megküzdéskutatások hajnalán magát a megküzdést, a nehézségek kezelésének módját is a személy tartós jellemzőjének, stabil vonásának tekintették, feltételezve azt, hogy a stresszor tulajdonságaitól, a kontextustól függetlenül az emberek, ha stresszállapotban vannak, előnyben részesítenek egyes reagálási módokat.
Az éjszakai-nappali arány a klinikai CV kimenetelek jelentôs elôrejelzôje, de kevés prognosztikai információt ad a 24 órás vérnyomáson túl [94, 95]. A dipper besorolást tekintve a legkövetkezetesebb eredmény, hogy nagyobb a CV események incidenciája, ha éjszaka kisebb mértékben esik a vérnyomás [89, 91, 92, 95].
A coping traitmodellje azt hangsúlyozza, hogy az emberek konzisztens vonásokat, stratégiákat, védekező manővereket dolgoznak ki, tanulnak meg a konfliktusok kezelésére, a fenyegetések elhárítására, és ezeket rájuk következetesen jellemzően alkalmazzák mindenféle stresszel kapcsolatban. Ez a következetesség megnyilvánulhat például abban, hogy egyesek felerősítik, felnagyítják a fenyegetések és veszélyek jelentőségét, perceptuálisan nyitottabbak a veszélyt jelző ingerekre, vagy ellenkezőleg, igyekeznek homályban tartani, perceptuálisan elhárítani a veszéllyel és fenyegetéssel való szembesülést.
A vérnyomás HYPERTENSION ÉS AZ ÖSSZEÁLLÍTÁS CSALÁDI TÖRTÉNETE
A represszió-szenzitizáció Byrne,a monitoring-blunting, a vigiláns-elkerülő pólusokkal leírt személyiségjellemzőket kezdetben úgy tekintették, mint tartós vonásokat, amelyek kimunkáltsági szintje jelentősen meghatározza azt, hogy egy adott személy hogyan viselkedik fenyegetettség, kár vagy veszteség esetén.
A szenzitizátor, a monitorozó és a vigiláns személy fokozott érzékenységet mutat a veszély jelzései iránt, nehezen teszi túl magát a megrázkódtatásokon, és erősen motivált arra, hogy a bizonytalanságot információkereséssel szüntesse meg. A represszor, a kognitív elhárítással és homályosítással jellemezhető személy ugyanakkor igyekszik figyelmét elterelni a veszély jeleiről, perceptuális küszöb emelkedik a fenyegetésekkel szemben.
A szenzitív személy nehezen tolerálja a bizonytalanságot, ami minden fenyegetés jellemzője, ezért igyekszik mindent megtudni a veszély természetéről. A represszor személy a veszély tudatával együtt járó vegetatívarousal-növekedés kellemetlen élményét viseli nehezen, ezért amíg teheti, igyekszik távol tartani magát a fenyegetéssel való szembenézéstől.
A negatív hatásokhoz kár, veszteség, veszély való viszonyulás mindkét szélsőséges módjának: a szenzitizációnak és a repressziónak egyaránt megvan a maga adaptív értéke a megküzdésben és a sikeres alkalmazkodásban. A szenzitizáció, a monitorozó információszerzés a fenyegetés természetének feltárását és a kezelés adekvát módjainak a kidolgozását szolgálja, a represszió pedig a megrázkódtatásokon és a veszteségeken való túllépést segíti elő.
Mindkét stratégia eredményre vezethet, ha a kontextusnak megfelelően a maguk helyén alkalmazzák. Kihívások és fenyegetések esetén, illetve olyan helyzetekben, ahol a megküzdő személy kontrollképes, a szenzitizációval és a monitorozással érdemes élni, kár és veszteség esetén vagy olyan körülmények között, amikor a kontroll birtoklására nincs mód, a represszióval lehet jobban alkalmazkodni a stresszhez.
A személyiség és megküzdés kapcsolatában a vonásokat és a megküzdésistratégia-pre- ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis izoláltan szemlélő megközelítések helyett a nyolcvanas évektől kezdődően a viselkedést a kontextus figyelembevételével szabályozó holisztikus személyiségműködés elemzése került a fókuszba.
Bár a stroke relatív kockázata gyorsabban nő, mint a koszorúér-betegség, bármilyen nyomáson, a koszorúér-betegség abszolút kockázata jelentősen nagyobb, mint a stroke esetében. Ebbe a megállapításba beletartozik a boncolási vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy a carotis és az intracerebrális vaszkuláris ágyak viszonylag védve vannak az atherosclerosis ellen a koszorúér-keringésben, különösen alacsonyabb vérnyomás esetén lásd 2.
Ezen szemlélet szerint a személyiségvonások dinamikus kölcsönhatásban, a kontextus igényeivel összehangoltan szabályozzák a megküzdést. Egy reziliens személy például a helyzet szabta kontroll-lehetőségek függvényében választ egy adott kontextusban a represszív vagy a monitorozó megküzdési stratégia közül, amelyek hatékony alkalmazására ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis komplexitása függvényében képes.
A személyiség-alapadottságok behatárolják, kijelölik azon alkalmazkodási formák és szokások körét, amelyeket az emberek stresszállapotban mutatnak.
Bevezetés a pszichológiába
Az emberek magatartását markáns személyiségjegyeik határozzák meg nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is. A személyiségkutatást uraló Big Five-modell képviselői szerint valódi hajlamaink a stressz alatt tárulnak fel leginkább, ezért a megküzdéskutatás csak ésszerűtlen magas vérnyomás-hipotézis személyiségtényezők figyelembevételével lehet eredményes.
- - Он улыбнулся и сразу перешел к делу.
- Какие же, мистер Беккер? - спросил Фонтейн.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy a megküzdés a stresszhelyzetekben a maga jellegzetes vonásaival jelen lévő individuum tevékenysége.