Tüdő hipertónia mi ez. Pulmonális hipertónia: magas vérnyomás a tüdőerekben
Tartalom
- Pulmonális artériás hipertónia
- Láthatatlan veszély: PAH, a nem mérhető magas vérnyomás
- A pulmonális hypertónia, a tüdőben mérhető magas vérnyomás 1. rész
- Pulmonális hipertónia: magas vérnyomás a tüdőerekben
- Láthatatlan veszély: PAH, a nem mérhető magas vérnyomás - EgészségKalauz
- Idiopátiás tüdőfibrózis
- Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében
Főoldal » Betegségek » Tüdőbetegségek » A pulmonális hypertónia, a tüdőben mérhető magas vérnyomás 1. A kapillárisok szűkülnek, majd elzáródnak, elpusztulnak. Emiatt a vér csak nehezen tul áramolni a tüdőn keresztül.
Pulmonális artériás hipertónia
A nagy ellenállás miatt a szív jobb kamrájának fokozott munkát kell végeznie, amely hosszú távon károsítja a szív izomzatát, ez végül elgyengül. A jelenleg elérhető kezelés képes csökkenteni a tüneteket, javítja a betegek általános állapotát.
Tünetek A pulmonális hypertónia tünetei a korai stádiumban nehezen észlelhetőek. Kezdetben terhelés közben jelentkezik nehézlégzés, amely később nyugalomban is megjelenik.
Jellemző a fáradékonyság, szédülés, akár ájulás is felléphet. Az ajkak elkékülése cyanosis a romló keringés és az oxigénhiány következménye. A folyadékpangás miatt a bokák körül duzzanat, ödéma is megjelenhet, a hasüregben pedig ascites hasvíz felszaporodás észlelhető.
Láthatatlan veszély: PAH, a nem mérhető magas vérnyomás
A betegek magas pulzusra és szívdobogásérzésre panaszkodhatnak. A tüdőbe a jobb kamrán keresztül kerül a vér. A tüdőbe érve a vér leadja a széndioxidot, oxigént vesz fesz. Az oxigénben dús vér a tüdő kis erein átfolyva eljut a bal kamrába, amely az egész test irányába továbbküldi a frissen, oxigénnel dúsított vért.
Normális körülmények között a vér alacsony nyomással, könnyen folyik át a tüdő ereiben. Ha a tüdő ereinek bélése megváltozik, megvastagszik, az ér beszűkül, a vér nehezebben áramlik. Emiatt nő a nyomás a tüdő artériáiban.
A pulmonális hypertónia, a tüdőben mérhető magas vérnyomás 1. rész
Kockázati tényezők Ha a pulmonális hipertónia kiváltó oka nem ismert, idiopáthiás pulmonális hipertóniának nevezi. Ha más betegség következétben jön létre a kórkép, akkor szekunder pulmonális hipertóniáról van szó. Ilyen betegség a tüdőembólia, az empfizéma, egyes autoimmun betegségek, mint a szkleroderma és a lupus, az alvási apnoé szindróma és más alvási rendellenességek, a sarlósejtes vérszegénység, illetve veleszületett szívbetegség.
Szintén ilyen gondot okozhat a májcirrózis, az AIDS, a tüdő fibrózisát okozó tüdőbetegséget, a bal szívfél elégtelenség.
Pulmonális hipertónia: magas vérnyomás a tüdőerekben
A magas tengerszint feletti magasságban élők is ki vannak téve a pulmonális hipertónia veszélyének, sőt a kokain is a kockázatti tényezők közöt szerepel. Szövődmények A betegség szövődményei közül kiemelendő a jobb szívfél elégtelenség cor pulmonale. Ilyen esetben a jobb kamra fala a fokozott terhelés miatt kezdetben megvastagodik, majd kitágul.
A pulmonális hipertónia vérrögképződésre hajlamosít.
Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!
Felléphetnek szívritmuszavarok és tüdővérzés is. Kivizsgálás A korai stádiumban elkezdett kezeléstől várható a legjobb eredmény.
Miért veszélyes a kisvérköri magas vérnyomás? Milyen betegség a pulmonális hypertónia PAH?
Mivel a kivizsgálás nehézlégzés esetén nem szokott túl hosszúra nyúlni, ezért a kezdeti tünetek jelenlétében nem minden esetben sikerül kimutatni a valódi pulmonális hipertóniát. Ahogy a tünetek fokozatosan romlanak, a betegség gyanúja tovább nő, ezért az orvos kiegészítő vizsgálatokat írhat elő. A tüdő hipertónia mi ez a vér összetételét vizsgálják.
A mellkas-röntgenfelvétel során nem csak a tüdő, a szív nagságysága és alakja is megtekinthető.
Láthatatlan veszély: PAH, a nem mérhető magas vérnyomás - EgészségKalauz
A betegek közel egyharmadában a mellkas röntgen tüdő hipertónia mi ez tűnik kórosnak. A szív ultrahang vizsgálata során észlelhetőek olyan jelek, amelyek felvetik a tüdőben uralkodó magas nyomás gyanúját. Egyes esetekben a nyugalmi ultrahang nem mutat eltéréseket, de terhelés hatására megjelennek a kóros eltérések a szívben. Ultrahang vizsgálat belülről is készülhet, ez az úgynevezett transoesophagealis echocardiogram.
Idiopátiás tüdőfibrózis
Ekkor egy hajlékony csőszerű eszközt vezetnek a nyelőcsőbe a szívtájékig. A vizsgálat érzéstelenítéssel történik. A jobb szívfél katéterezés a legmegbízatóbb diagnosztikus módszer a pulmonális hypertónia kimutatására. A katétert egy kar vénán keresztül juttatják a jobb kamrába, majd a tüdő artériába. Az érbe jutva megmérhető az ott uralkodó nyomás.
A vizsgálattal a kezelés hatékonyságát is nyomon lehet követni. A tüdő állapotának mérésére légzésfunkciós vizsgálatot és izotópos vizsgálatot is előírhat a kezelőorvos. A perfúziós tüdőscintigráfia során egy vénán keresztül izotóp injekciót kap a beteg, amely a keringésben magas vérnyomás nyomás 220 a tüdőig. Ezzel vérrögök is kimutathatóak. A ventillációs vizsgálattal az előbbi kiegészíthető.
Ekkor a beteg izotópot lélegez be. A két vizsgálat együttesen részletes képet ad a belégzett levegő és a keringő vér kapcsolatáról.
Újdonságok a pulmonális artériás hipertónia kezelésében
A mellkas CT két dimenzióban képezi le a szervek állapotát. Kontrasztanyag beadásával újabb részletek jelentíhetőek meg. Az MRI vizsgálat nem jár röntgen sugár terheléssel, és jól kirajzolja a tüdő keringését, de nyomás mérésére nem alkalmas. A nyitott tüdőbiopszia olyan szövetmintavételt jelent, amely során a sebész altatás közben távolít el vizsgálat célból egy darabot a tüdőből.
Azokban a családokban, ahol halmozottan fordul elő a pulmonális hypertónia, genetikai vizsgálat is elvégezhető. A vizsgálattal még tünetmentes családtagokban is kimutatható, hogy hordozzák-e a betegség hibás génjét.