A karok és a lábak remegése magas vérnyomásban
Tartalom
Mi állhat a kézremegés tremor hátterében? Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus A kézremegés a kéz ismételt, ritmikus, azonos szaporaságú mozgása, amelyre a kiváltó októl függően különböző hullámnagyság jellemző. A kézremegés változó ideig tarthat, és jellegzetessége, hogy alvás közben szünetel.
Fáradtság a lábakban Vérrák, trombózis, csontritkulás - ezek csak a hatalmas listán szereplő betegségek, amelyek a lábak fáradtságát okozhatják. Ne kezdje el a kezelést fáradtság esetén, mivel az orvos a diagnózis átadása után meghatározhatja a pontos okot. Ezen felül a fáradtságot a túlzott stressz okozhatja, és pihenés után átadhatja. A lábak gyengesége VSD-vel A hazai egészségügyi rendszer számos szakértője, külföldi kollégáik úgy vélik, hogy az "vegetovaszkuláris dystonia" diagnosztizálása a szovjet egészségügyi rendszer maradványa. Egyes orvosok továbbra is úgy vélik, hogy a VSD lábak gyengesége súlyos betegség.
Mi minden válthatja ki a panaszt? A kézremegés mögött különböző életkorokban eltérő betegségek állnak.
Mit nevezünk esszenciális hipertóniának? Azt a magas vérnyomás-betegséget, amelynek a hátterében nem lehet szervi elváltozást kimutatni.
Ezen betegségek egy része nem neurológiai eredetű, hanem a szervezet valamilyen fontos, egyéb szervét érinti, illetve gyakran úgynevezett anyagcsere-betegségek állnak mögötte. Mindemellett a neurotikus betegségeket, szorongást, pánikot, félelmet is gyakran kíséri remegés.
Sok esetben nem szervi okot vagy betegséget, hanem pszichés eredetet kell keresni a kézremegés hátterében. Hirdetés A leggyakoribb, kézremegést okozó betegségek a teljesség igénye nélkül.
Az újszülöttek százalékánál tapasztalható újszülöttkori remegés, ami lehet epilepsziás eredetű is, de nem minden esetben. Az okok között az újszülöttkori agyvérzés vagy agykárosodás, a veleszületett fertőzések mellett könnyen korrigálható ionháztartás-zavar is állhat például Na, Ca, Mg, vércukorszintvagy a szülőanya által terhesség alatt szedett gyógyszer megvonása is szerepelhet.
A remegés diagnózisa
Anyagcserezavarok, hormonális eltérések Az alacsony nátrium- kálium- kalcium- vagy magnéziumszint bármely életkorban kifejezett remegést okozhat. Kézremegés figyelhető meg azoknál a cukorbetegeknélakiknek alacsony a vércukorszintje hipoglikémia. Esetükben a kézremegés verejtékezéssel és zavartsággal jár együtt.
Pajzsmirigyhormon túltengése esetén is előfordulhat a kézremegés, mint kísérő tünet. Ezt jellemzően szapora szívtevékenység kíséri, emellett kifejezett nyugtalanság jellemezheti a beteget, amely egészen az agresszivitás fokáig terjedhet.
A Wilson-kór rézanyagcsere-zavar és egyéb májbetegségek esetében a magas vérnyomás elleni ászanák komplexe nagy amplitúdójú, szabálytalan, szárnycsapkodás-jellegű, egyéb betegségspecifikus tünetekkel, májelégtelenséggel és jellegzetes szemtünetekkel jár. Esszenciális tremor A remegés okozója lehet az esszenciális tremor, amely kézremegéssel járó önálló betegség.
Öröklődő betegség, bár előfordulhat családi hajlam nélkül is.
Általában 20 éves korban kezdődik, de gyermekkorban is indulhat. A kézremegés ennél az állapotnál nyugalomban megszűnik, és főleg tartós mozgásfenntartáskor fokozódik például ha a beteg kinyújtott kezekkel csukott szemmel áll. A kézremegést gyakran kísérik borzongási rohamok.
Mellékvesekéreg-eredetű hipertóniák
Az egyén neurológiai vizsgálata során a remegésen kívül egyéb eltérést nem találnak, az értelmi képességek jók, és az állapot prognózisa is kedvező. A remegés az első években fokozódik, majd stabilizálódik. Ha a beteg nem végez nagyon precíz munkát, akkor a gyógyszeres kezelés sem szükséges.
- Az Orvos válaszol - Dr.
- Függőség, remegés A remegés viszonylag gyakran előforduló jelenség és több fajtája is létezik.
- Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus A magas vérnyomás sajnos nagyon gyakori betegség.
- Mi állhat a kézremegés (tremor) hátterében?
Agyi eredetű kézremegés, Parkinson-kór Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségénél jelentkezik kézremegés bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplexkisagy daganataiamit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér.
Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti remegés, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés. A leggyakoribb kézremegéssel járó agyi betegség a Parkinson-kór.
A végtag gyengeségének háttere
Máig sem ismerjük a betegség okát, de tudjuk, hogy fennállásakor az agy bizonyos részei elpusztulnak, melyek fontos szerepet játszanak a mozgás gördülékenységében. Parkinson-kór esetén a kézremegés jellegzetes. Jellemzően időskorban kezdődik, és először csak az egyik oldali kéz remeg, ezzel párhuzamosan a beteg mozgása lelassul, mimikája szegényessé válik, hangja elvékonyodik, és jellemző izommerevség alakul ki a remegéssel azonos oldalon.
A Parkinson-kór az esszenciális tremorral ellentétben fokozatos szellemi és testi leépüléssel jár, de a korszerű kezeléseknek köszönhetően a betegség ezen stádiuma évtizedekre kitolható, amennyiben időben sikerül felismerni amit sajnos semmilyen vizsgálómódszer sem mutat ki, így a diagnózis a jellemző tünetek, az eltérést nem mutató agyi MR és egyéb leletek, a karok és a lábak remegése magas vérnyomásban a gyógyszeres kezelésre adott válasz alapján állítható fel.
A kézremegés formái Három típust különböztetünk meg a kiváltó okok függvényében.
A mellékvese velőállományának betegségei
A nyugalmi kézremegés 1 éber állapotban folyamatos, és nyugalomban is látható. A cselekményhez köthető remegés 2 akkor jelentkezik, ha az illető precíz mozgást végez például cérna befűzése a tűbe, vagy egyéb, biztos kezet igénylő munkavégzéskor.
A testhelyzethez köthető remegést 3 állva, kinyújtott kézzel vagy bizonyos mozdulatok közben figyelhetjük meg. Helyzetmegtartáskor és célkísérletek végzése közben például ujj-orrhegy próba a tünet felerősödik. Egyéb okok a kézremegés mögött Gyakori a remegés bizonyos gyógyszerek szedése mellett például epilepsziaellenes gyógyszerek közül a valproinsav és fenitoin hatóanyagot tartalmazó szerek, valamint több pszichiátriai gyógyszerilletve mérgezések következményként.
Forrás: WEBBeteg.