Hűtés- és klímatechnika

A rézcső előnyös tulajdonságainak köszönhetően a hűtőrendszerek elengedhetetlen anyaga. Hosszú élettartamú, a cső és a kötések egyaránt jól viselik az egészen alacsony (akár -200°C a cseppfolyósított gázok esetén) és a magas hőmérsékleteket. Az ipari fémek közül a legjobb a hővezető-képessége, alacsonyabb a fajhője mint pl. az alumíniumnak (könnyebben melegszik és hűl), korrózió-, UV-álló, nem öregszik, jól alakítható, összes kötése kipróbált és biztonságos, 100%-ban újrahasznosítható, egyszerűen, forrasztással köthető.

A klímatechnikában rendkívül fontos az a tény is, hogy a réz antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezik. Egyre szélesebb körben folyó kutatások rendre igazolják, hogy a réz kevesebb, mint 90 percen belül elpusztítja még a legveszélyesebb patogén kórokozókat is, míg a kontrollanyagokon, például a rozsdamentes acélon a csökkenés nem észlelhető.

Csőszabványok

Rézcsöveket egy hűtőkör szinte minden pontján találunk. Az elpárologtató és a kondenzátor hőcserélőiben és összekötő vezetékeihez belső felületén barázdált rézcsövet, az expanziós szelepekben kapilláris csöveket, valamint csővezetékrendszerekben ún. „klímacsövet” alkalmazhatunk. A klíma- és hűtéstechnikában használatos rézcsövek követelményeit, jelölését, minőségvizsgálatát és szállítási feltételeit az alábbi, hazánkban is harmonizált EN szabványok szabályozzák:

MSZ EN 12735-1:2016 „Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 1. rész: A csővezeték csövei”

MSZ EN 12735-2:2016 „Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varratmentes rézcsövei. 2. rész: A berendezés csövei”

Rézcsövek klímatechnikában

Rézcsövek a hűtőkör elengedhetetlen tartozékai

Az MSZ EN 12735-1 szabvány szerint gyártott cső, köznyelvben „klímacső” anyagminősége Cu-DHP (foszforral dezoxidált réz), az anyagminőség jellemzői: Cu+Ag tartalma min. 99,90%, foszfortartalma 0,015 és 0,040% közötti. Ez megegyezik az épületgépészeti rézcsövek (MSZ EN 1057) anyagával (A Cu-DHP anyagminőség részletes jellemzői itt). Keménységi fok szerint lehetnek lágy (R220) félkemény (R250) és kemény (R290) csövek. A csöveket 6-219mm ill. 1/8” és 4/8” közötti alapméret-tartományban gyártják, a visszamaradó szennyeződés értékét a cső belső falán a szabvány 0,38mg/dm2 értékben maximálja. Ez kicsit magasabb, mint az ivóvíz, fűtés és gáz szerelésére alkalmazott, MSZ EN 1057 szerinti rézcső 0,2 mg/dm2 értéke.

Ami a szállítást, csomagolást illeti, a csövek mindkét végét le kell dugózni, hogy védjük azokat a belekerülő szennyeződésektől. A csöveken tartós jelöléssel fel kell tüntetni az következő adatokat: EN 12735-1, külső átmérő × falvastagság, szilárdági állapot (kemény, félkemény, lágy), gyártó cég azonosítóját, nevét, a termék márkanevét, a gyártás időpontját (év és negyedév vagy év és hónap).

6023_small.jpg

MSZ EN 12735-1 szabvány szerinti rézcső. Forrás: DKI

Az MSZ EN 12735-2 szerint gyártott csövek, a berendezések csövei szintén Cu-DHP minőségű rézből készülnek. A keménységi fokból itt több van, 3 lágy állapotot különböztetünk meg, jelölésük Y080, Y040 és Y035. Az első a legkeményebb, az utolsó a leglágyabb, ezen kívül van a félkemény (R250) és a kemény (R290). A sima belső felületű csöveket 5-219mm ill. 5/32” és 4 1/8” külső átmérőtartományban gyártják, a barázdált belső felületűeket 3/16” és 5/8” között. Ez az alapsor, a gyártó és a vevő egyedi méretben is megegyezhet. A gyártás során visszamaradó belső szennyeződés maximális értéke itt is 0,38mg/dm2. A csövek csomagolásán az alábbi jelölésnek szerepelnie kell: szabványszám (EN 12735-2) keménység foka, külső átmérő × falvastagság, és a belső felület típusa – S a sima felületű cső (angolul: smooth), G (grooved) a barázdált felületű esetén. A gyártó megjelölését szintén fel kell tüntetni.

A barázdált belső felületű csöveket megtaláljuk a minőségi klímaegységekben. A varratmentes csövek belső felületét a végleges méretre történő hideghúzás során egy speciális belső szerszámmal alakítják ki. A barázdálás célja, hogy megnöveljük a hőátadó felületet a cső és körülötte áramló közeg között, ezáltal a hőcsere hatékonyabb lesz. A hagyományos, sima belső felületű csövekhez képes a hőátadás hatékonysága akár 50%-kal is növekedhet, így kompaktabb, gazdaságosabb hőcserélő készíthető.

klima2.jpg

MSZ EN 12735-2: szabvány szerint, beslő felületén barázdált rézcső.

Rézcsövek 120/130 bar nyomásra

A CO2 mint környezetbarát, alacsony globális felmelegedési potenciállal (GWP=1) rendelkező hűtőközeg alkalmazása napjainkban és a jövőben egyre inkább előtérbe kerül. Ahhoz azonban, hogy a CO2 mint hűtőközeg (R744) tökéletesen működjön 100bar feletti üzemi nyomásra, és ezt elviselő kompresszorra, dugattyúkra hőcserélőkre és csővezetékre van szükség. Csövek esetében a megoldás egy speciális réz-vas ötvözet.

Az MSZ EN 12735-1 szabvány 2016 évi aktualizálása rendelkezik a 120bar (egyes gyártók esetében 2017 novemberétől 130bar) nyomásig engedélyezett, CuFe2P anyagú (részletes összetétel: 2,1-2,6% Fe; 0,015-0,15% P; max. 0,03 Pb; 0,05-0,2% Zn; egyéb: 0,2%; maradék: Cu) csövekről. A csöveket 5m-es szálakban gyártják, mindkét végén ledugózva szállítják, R300 lágy vagy R420 kemény állapotban, 3/8"-2 1/8" külső átmérő mérettartományban, a visszamaradó szén mennyisége itt is 0,38mg/dm2. A csöveken a szokásos MSZ EN 12735 jelölésen kívül megtalálható a nyomásérték is (120/130bar)

A csöveket speciális rendszerfittingekkel kötjük, melyeken fel van tüntetve a nyomásérték (120/130bar). Csak keményforrasztást alkalmazhatunk, olyan forraszanyag ajánlott, amelynek ezüsttartalma legalább 2%: MSZ EN ISO 17672 szerinti Ag 145, Ag 134, Ag 244, CuP 284, CuP 281 és CuP 279. Folyasztószer: FH 10 MSZ EN 1045 szerint.

CuFe2P rézcső
Rézcső 120/130 bar nyomásra, CuFe2P anyagból

Csövek kötése, idomok

A rézcsövek kötésére az alábbi idomok használhatók:

Az MSZ EN 1254-1 szerinti kapillárisan forrasztható idomok RAL minőségjellel ellátva 6-tól 108mm-es átmérőtartományban kaphatók, az MSZ EN 1254-4 szerinti átmeneti idomok (forrasztásos és egyéb vég kombinációja) pedig 4 coll menetes csatlakozó méretig. Az MSZ EN 1254-2 szerinti B-típusú roppantógyűrűs idom 10-18mm közötti külső átmérőtartományban kapható.

Présidomok a hűtéstechnikában – a legújabb kötéstechnológia

A víz-, gáz-, és fűtéstechnikában a présidomokat évek óta használjuk, legújabban pedig megjelentek a hűtés- és klímatechnikában is a speciális szerkezeti felépítésű, MSZ EN 16084 és EN ISO 14903 hermetikusan záró, speciális szerkezeti felépítésű présidomok. Az idomok tömítőgyűrője hűtőközegeknek és olajoknak ellenálló HNBR anyagú. 1/4", 3/8", 1/2", 5/8", 3/4", 7/8", 1", 1 1/8” méretekben gyártják, a maximális üzemi nyomás 48bar, amit az idomon fel is tüntet a gyártó, az üzemi hűmérséklet -40°C-tól 140°C-ig terjed. 

klíma présidom

Présidom a hűtés- és klímatechnikában, forrás: DKI

Keményforrasztás

A keményforraszok szabványában 2010-ben változás történt, az „MSZ EN 1044 Keményforrasztás, keményforraszok” szabvány visszavonásra került, helyébe az „MSZ EN ISO 17672:2010 Keményforrasztás. Keményforraszok” lépett. A folyósító szereket az MSZ EN 1045 szabvány írja le, és minden forrasztáshoz használt termék is rendelkezik RAL minőségjellel. Részletek a keményforraszokról, folyasztószerekről itt

Egyes esetekben a kötéssel kapcsolatban is különleges tisztasági követelmények lehetnek, ekkor védőgáz alatti forrasztást, ill. hegesztést alkalmazhatunk, ezzel elkerüljük a cső belső felületének revesedését a munkafolyamat során. A védőgáz N2 vagy Ar lehet, ezt alacsony nyomáson az összeillesztett rendszerbe vezetjük, a végeket ledugózzuk, ill. a dugón keresztül vízfürdőn át kivezetjük a védőgázt. Amikor a vízfürdőn át már a védőgáz távozik, el lehet kezdeni a kötést, a cső belső felülete pedig fémesen tiszta marad.

védőgáz
Keményforrasztás védőgáz alatt

Fontos megjegyezni, hogy az MSZ EN 1254-1 szabvány csak a minimumnyomásokat szabályozza, amit az idomoknak el kell viselniük, de a legtöbb esetben a sztenderd fittingek nagyobb nyomást is elviselnek. Ha nagyobb nyomás elviselésére van szükség, érdemes az idomok gyártójánál érdeklődni, hogy az adott fitting milyen nyomásig engedélyezett.

Hűtőközegek és a réz

A réz ellenálló a legtöbb, széles körben alkalmazott hűtőközeggel és keverékeivel szemben, azok vezethetők rézcsőben. A biztonsági hűtőközegek (nem gyúlékonyak) pl. HCFC (pl. R22), HFC (pl. R134a) és a CO2 (R744 – csak száraz állapotban) csakúgy, mint a gyúlékony hűtőközegek, a szénhidrogének (propán, bután izobután, pl. R290) vezethetők rézcsőben. Az egyetlen fontos kivétel az R717 jelű ammónia, ami nem vezethető rézcsőben.

Ugyan nem hűtőközeg, de fontos ipari gázként a rézcsőben nem vezethető gázok között megemlíteném az acetilént, amely rézzel, ezüsttel és higannyal érintkezve rendkívül robbanékony acetilidet képez, ezért nem érintkezhet olyan ötvözettel, amely 65%-nál több rezet vagy 43%-nál több ezüstöt tartalmaz.

Rézcsövek nyomásállósága

A 120/130 bar nyomásra engedélyezett CuFe2P csöveket, valamint az idomok (prés- és forrasztható) üzemi nyomásértékeit a fentiekben tárgyaltuk és lásd a lenti mellékletet is.Az MSZ EN 12735-1 szerinti klímacsövek megengedett maximális üzemi nyomásértékeit 3,5-es biztonsági tényezővel, a német AD 2000 szerint, 100°C alatt az alábbi táblázat mutatja:

Méret (mm) Métersúly (kg/m) Megengedett nyomás (bar) Szilárdsági állapot
6×1 0,14 194 R220, R290
8×1 0,20 139 R220, R290
10×1 0,25 109 R220, R290
12×1 0,31 89 R220, R290
15×1 0,39 70 R220, R290
16×1 0,42 66 R220, R290
18×1 0,48 57 R220, R290
22×1 0,59 46 R220, R290
28×1 0,76 36 R290
28×1,5 1,11 55 R290
35×1,5 1,40 43 R290
42×1,5 1,70 36 R290
54×1,5 2,20 28 R290
64×2 3,47 31 R290
76,1×2 4,14 26 R290
88,9×2 4,86 22 R290
108×2,5 7,37 23 R290
133×3 10,90 22

R290

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Share >

Szerelési segédlet
szerelesi_cover.jpg

A kiadvány ismerteti a szakszerű rézcsöves szereléstechnológia során alkalmazható anyagokat, ismerteti a különböző kötések megengedett alkalmazási területeit, valamint útmutatást ad a víz, fűtés, gáz, fűtőolaj és sűrített levegő rendszerek szerelése folyamán betartandó szabályokra.