Kapilláris forrasztás

rezcsoszereles_kapillaris.jpg

Kapilláris hatás

Egy cső és az ahhoz illeszkedő forrasztható fitting, egymásba tolva, nagyon szűk rést képez (kapilláris rés). Ha mindkettőt folyadékba merítjük, a folyadék a nehézségi erő ellenében a résbe felfelé szívódik. Ezt a hatást nevezik kapilláris hatásnak. Ez csak akkor lép fel, ha a rés nagyon szűk. Ha a rés túl széles, a folyadék nem szívódik felfelé.

rezcsoszereles_forrasztasir.jpg

Forrasztási rés

A rézcsövek és kapillárisan forrasztható fittingek mérete úgy került meghatározásra, hogy minden esetben hajszálvékony forrasztási rés keletkezzék köztük. A forrasztandó részek átmérőkülönbsége 54 mm külső átmérőig minimum 0,02 mm, maximum 0,3 mm. Ennél nagyobb átmérőjű csövek esetében a rés mérete max. 0,4 mm. Egy tű sem férne bele ebbe a résbe. A kapilláris hatás révén a folyékony forraszanyag ebbe a forrasztási résbe szívódik fel. 
A kapilláris hatás azt is megakadályozza, hogy a forraszanyag a cső belsejébe hatoljon be, miután itt már nincs kapilláris rés.

A kitöltött forrasztási rés látható jele egy horony képződése a cső és a fitting között.

  

rezcsoszereles_kapillarish1.jpg

rezcsoszereles_kapillarish2.jpg

A kapilláris hatás fellépése a környezetünkben

A kapilláris hatás a természetben is gyakran fellép:

  • A kapilláris hatás révén a víz a növényekben felfelé halad. 
  • Egy szivacs vizet szív fel a kapilláris hatás révén.

Share >